Megjelenés dátuma: 2018. június 15.
Nagygyörgy Sándor fotóművész özvegyétől gyönyörű kivitelű emlékérmeket kapott a Gemenc Zrt. és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 2018. május 25-én. A két cég inspirációt adott és biztosított lehetőségeket a nemzetközi hírű természetfotósnak a folyamatos alkotáshoz, számos csodálatos természetfotót életre hívva ezzel. dr. Ábrahám Mariann a fotóművész hagyatékából rendezett kiállításra hozta magával a plaketteket a Gemenc Zrt. pörbölyi Ökoturisztikai Központjába. A több ezer képet tartalmazó gyűjteményből válogatott tárlat megnyitója egyben a hagyaték átvételét is szimbolizálta, hiszen az özvegy a Gemenc Zrt. kezelésére bízta a nagyításokat, filmnegatívokat és diapozitívokat tartalmazó archívumot.
1933-ban született Nyíregyházán. Gyermekéveit Hódmezővásárhelyen töltötte. Természetszeretete és az az utáni vágyódása már ekkor megmutatkozott; már ekkor rengeteg időt töltött a számára valóságos dzsungelt jelentő helyi parókia kertjében. Egyik visszaemlékezésében így fogalmazott: „A természetbe nekem sohasem kellett kimenni. Mindig benne éltem, az jelentette igazi otthonom.” Érettségi vizsgáit is az itteni Bethlen Gábor Gimnáziumban tette le. Kisebb szegedi kitérő után (ahol földrajz-rajz szakos pedagógushallgató volt), 1953. és 1959. között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult és szerzett festőművészi diplomát.1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművészként tevékenykedett. 1977-től haláláig a NIMRÓD vadászmagazin munkatársa. 1970-től a Fotóművész Szövetség oszlopos tagja, 1978-79-ben a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának művészeti vezető lett, valamint ’78-tól a Nimród Fotóklub elnöke, 1981-től pedig a Nemzetközi Természetfotós Szövetség alelnöke (alapítás éve). A magyar vad- és természetfotózás egyik emblematikus alakja, melyet számos budapesti, itthoni és külföldi tematikus kiállítása is igazol Gyulaj/Tamásitól (2004.), Rómán, Berlinen és Monacón (1979-től) át egészen az indiai Új Delhi-ig (1980.).Hazai és nemzetközi elismertségét díjai, valamint publikációi és leközölt képei (Wild und Hund, Die Pirsch, Jäger, Caccia, RevueHongroise, Der Anblick, Nimród, Vadászlap, Búvár, stb.) mutatják meg legjobban. 1989-ben, egyik legnagyobb elismerésként Érdemes Művész kitüntetést is megkapta.Leghíresebb fotói is a vadfotózás világából származnak, úgy mint a 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás I. díját is elhozó munkája, így a Tolna megyei Gyulajban fotózott „Dámbika” (Gyulaj, 1970.) című fotója is. Szarvasbőgés idején, 1993. szeptemberében hunyt el, sírja a Farkasréti Temetőben található. Emlékére alapították a Nagygyörgy Sándor- díjat. Lánya, Nagygyörgy Ágnes szobrászművész.
„A vadfotózásban a természethez való közelítés önmagában is ellentmondásos. Bár kimeríthetetlen, egy-egy állat viselkedése szinte vég nélküli variációs lehetőséget kínál; a környezet, a saját nézőpont, a modellel való kapcsolatteremtés alig befolyásolható….A művességnek, a részletgazdagság egységének ilyen fokára a felfedezés, a megismerési vágy szenvedélyével lehet csak eljutni…”
idézet Nagygyörgy Sándor jegyzeteiből)
Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak:
Megjelenés dátuma: 2018. június 13.
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága, valamint a NAIK-ERTI közös szervezéseben erdészeti génmegőrzési szakmai napot tartottak Lengyel-Annafürdőn A konferencia előadásai többek között az erdészeti génmegőrzés szerepe az erdőgazdálkodásban, a klímaváltozás hatásai és a szaporítóanyag-választás a klímaváltozás tükrében voltak. A premier műsort 2018. június 15-én, pénteken 17:30 órakor, az ismétlést június 17-én, vasárnap 10:30 órakor láthatják a Kedves Nézők a ZÖLD VILÁG TV Magazinban, az ECHO TV csatornán.
További képek és a cikk eredetije a fenti képre kattintva tekinthető meg!
„Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője”
„Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője” címmel, helyszíni bemutatóval egybekötött szakmai napot szervezett a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erdészeti bemutatóra a Nébih „140 éves a vetőmagvizsgálat” jubileumi programsorozatának részeként került sor a Lengyel-Annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központban. Célja a hazai erdőgazdálkodásban, illetve az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési módszerek és pályázati lehetőségek megismertetése volt, amely a magyar erdőgazdálkodás jövőjét közép- és hosszú távon is befolyásolja.
„A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás csak úgy tud megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak, ha sikerül felkutatni, megőrizni és céltudatosan hasznosítani a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat. Ilyen ’kézenfekvő’ erőforrásaink saját erdőállományaink és a bennük előforduló őshonos fafajaink, amelyek megőrzése és hasznosítása a mindennapi gazdálkodásunkban kiemelten fontos szakmai feladat.” – mondta Gőbölös Péter vezérigazgató a Gyulaj Zrt. és a Nébih közös szakmai bemutatóján.
A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. „A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű szaporítóanyag használat alapvető nemzetgazdasági érdek.” – hangsúlyozta dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője.
A hazai őshonos tölgy fajok génmegőrzési módszereit (in situ és ex situ megőrzési módok), valamint a helyi szelekciós nemesítési program eredményeként kialakított szaporítóanyag-forrásokat a Nébih munkatársai mutatták be a szakmai napon. Az előadások során elhangzott, hogy számottevő eredményeket sikerült felmutatni a kocsánytalan tölgy és újabban az olasz molyhos tölgy génmegőrzésében. Az erdőgazdaság területén az 1990-es évek végétől elkezdett élőhely felmérési és szelekciós munka eredményeként tartják fenn a legértékesebb kocsánytalan tölgy genotípusokat. A felkutatott törzsfák utódaiból magtermesztő ültetvény is létesült, és az innen származó szaporítóanyagot már évek óta felhasználják erdőgazdaság saját erdősítéseiben.
„A tolnai térségben előforduló őshonos tölgy állományok védelme és megőrzése nem önmagáért való, hiszen ezek a ’genetikai erőforrások’ biztosítják a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait. A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében fontos szerepet kaphatnak az eddig kevésbé ismert, de az állományokban most is jelenlévő hazai szárazságtűrő fafajaink. A ’Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ szlogent szem előtt tartva kutattuk fel az őshonos olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) előfordulásokat és tervezzük hasznosítani azok szaporítóanyagát az erdőgazdaságnál,” – emelte ki Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető az erdészek szerepét őshonos fafajaink genetikai erőforrásaink megőrzésében és szélesebb körű erdészeti hasznosításában.
„Az erdészeti genetikai erőforrások fenntartására, ill. fejlesztésére összesen 3.3 Milliárd forint értékben pályázati források állnak rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban. Ezek a pénzügyi források nagy segítséget jelenhetnek az erdőgazdálkodás jelen nehézségeinek, de főleg a közeljövő kihívásainak megoldásában.” – hívta fel a figyelmet a pénzügyi források hasznosítására dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője.
A program délutáni részében a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén végzett közel két évtizedes szakmai munka eredményeivel ismerkedtek a résztvevők. Többek között megtekintették a 15 éve telepített kocsánytalan tölgy magtermesztő ültetvényt (HU/QUPE-33-121042), valamint az ültetvény egyes genotípusainak anyanövényeit tartalmazó magtermelő állományt (HU/QUPE-22-121102) Lengyel határában, felkeresték az egyik in situ erdészeti génrezervátum területnek kiválasztott olasz molyhos tölgy állományt és a benne feltérképezett törzsfákat (Mucsi 14G erdőrészlet), továbbá az értékes helyi genotípusok ex situ megőrzéséhez szükséges növényanyag előállítását a közeli csibráki csemetekertben. A szakmai programon résztvevő mintegy 70 szakember értékes információkkal gazdagodva és előremutató gondolatokkal felvértezve távoztak a rendezvényről.
| Szakmai előadások |
|---|
| Az erdészeti génmegőrzés szerepe az erdőgazdálkodásban (Bordács S. NÉBIH) |
| In situ génmegőrzés lehetőségei (Nagy L., NAIK-ERTI) |
| Ex situ génmegőrzés módszereinek bemutatása a Gyulaj Zrt. példáján (Bordács S.,NÉBIH) |
| Szaporítóanyag-források és ex situ gyűjtemények az erdőművelés szolgálatában (Pintér B., Bordács S., NÉBIH) |
| DNS-alapú vizsgálati módszerek a génmegőrzésben- Genetikai monitoring (Cseke K.-Nagy L. ERTI, Bordács S., NÉBIH) |
| Szaporítóanyag- választás a klímaváltozás tükrében (Borovics A., NAIK-ERTI) |
| Összegzés és zárszó a szakmai előadásokhoz |
| Ebédszünet, majd beszállás a gépjárművekbe |
| Szakmai bemutatók a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területének |
| Kocsánytalan tölgy magtermesztő ültetvény, Lengyel |
| Kocsánytalan tölgy magtermelő állomány, Lengyel |
| Olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) in situ génrezervátumok és törzsfák, Mucsi |
| Kiindulási növényanyag előállítása (ex situ génmegőrzés), Csibrák csemetekert |
A Gyulaj Zrt. saját képei a következő linkre kattintva tekinthetőek meg ITT!
További megjelenések a hír kapcsán:
Megjelenés dátuma: 2018. június 6.
Az Országos Erdészeti Egyesület mély fájdalommal tudatja, hogy 86 éves korában elhunyt dr. Király Pál Bedő-díjas erdőmérnök, szakújságíró, lapszerkesztő, a magyar erdészeti szaksajtó történetében a legtöbbet publikáló szakíró, az Egyesület Tiszteletbeli Tagja, egykori főtitkára, korábbi alelnöke, az Erdészettörténeti Szakosztály alapító tagja, majd elnöke. Végső búcsúztatásáról később intézkednek.
Megjelenés dátuma:2018. június 4.
Az ECHO TV-n sugárzott adásblokk a Reviczkyvel az Erdőben – Gyulajban sorozatról (werkfilm részlet). A Reviczkyvel az Erdőben ezúttal Tolna megyébe, a 23.000 hektáron gazdálkodó Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. egyik erdőrészébe látogatott el. Gyulaj neve fogalom a vadászok számára, hiszen a helyi dámszarvas állomány világhírű. De a gím- és a vaddisznó gazdálkodásukra is igen büszkék a Gyulaj Zrt. szakemberei, ill. a nagy létszámú nagyvadállomány mellett megvalósított természetszerű erdőgazdálkodásukra, melynek a színvonala évről-évre nő, tartalmilag, szakmailag szebb és pontosabb. A talajok szerény adottságai miatt a gyulaji erdők ugyan nem vetekednek a vadállomány színvonalával, de amit csak lehet, az erdőgazdaság kihoz a lehetőségekből.
Megjelenés dátuma: 2018. május 25.
2018. június 21-én 9:00-től 12:00-ig a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. önkéntes véradást szervez saját kollégáinak, illetve minden véradásra alkalmas városi és környékbeli ember részére. A helyszín a Gyulaj Zrt. központi irodaháza Tamásiban a Szabadság u. 27. szám alatt.
A Vér=Élet, a donor egy véradással akár három ember életét mentheti meg! Tegyünk embertársainkért!
Megjelenés dátuma: 2018. május 4.
Kedves Édesanyák!
Május első vasárnapján köszöntjük az Édesanyákat. Ez alkalomból minden Édesanyának Boldog Anyák Napját, jó egészséget és a gyermekekben, unokákban, dédunokákban boldogságot, velük közös örömöt, jó egészséget és szép életet kívánunk!
Tisztelettel: Gőbölös Péter, vezérigazgató
Bíboros kosbor (Orchis purpurea)
Megjelenés dátuma: 2018. április 21.
Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság alkotói pályázatot hirdet óvodások és iskolások részére. A pályázatra az iskolások a 6-10 éves, a 11-14 éves, valamint a 15-18 éves korcsoportban küldhetnek alkotásokat. A pályázat felmenő rendszerű, első körben területi szinten bírálják el a beérkezett műveket. A területi szinten nyertes alkotások az országos versenyben vesznek részt.
További részletekért kérjük klikkeljen az alábbi képekre:
Megjelenés dátuma: 2018. április 20.
Budapest, 2018. április 20. – Az erdők hatékonyan csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait, de maguk is szenvednek a felmelegedés következményeitől, amelyek már a hazai faállományokban is tetten érhetők. Éppen ezért, a Föld Napja alkalmából az Országos Erdészeti Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdők megőrzésében és gyarapításában a társadalom minden tagja részéről aktív részvételérevan szükség. Április 22-ig, a Föld Napjáig tart az Országos Erdészeti Egyesület ismeretterjesztő programja, amely a klímaváltozás és az erdők kapcsolatára hívja fel a figyelmet. Az Erdők Világnapján a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával indult kezdeményezéshez számos szervezet csatlakozott az agráriumból, a természetjáró és természetvédő szervezetek, illetve közösségek közül, valamint az oktatási és az erdészeti ágazatból is. Az együttműködő partnerek a program egy hónapja során a közösségi médiában több millió emberhez juttatták el az erdők szerepét bemutató üzeneteket, amelyek közül a legfontosabb a Föld Napja kapcsán elhangzó figyelmeztetés és buzdítás: az erdők megőrzése minden ember közös felelőssége és feladata, hiszenminél több fa ültetésével maguk is sokat tehetnek annak érdekében, hogy a következő évtizedekben ne romoljon jelentősen a Kárpát-medence környezeti állapota.
„Azt tapasztaljuk, hogy a magyar emberek alapvetően nyitottak és érdeklődőek a magyar erdőkkel kapcsolatos témák iránt. Ráadásul általában véve környezettudatosnak vallják magukat, és ennek megfelelő érdeklődéssel fordulnak az erdeink jövője felé. Március óta több millió emberhez jutottak el azok az üzenetek, amik az erdők szénmegkötő, hőmérséklet-kiegyenlítő, vízmegtartó, vagy éppen oxigéntermelő képességének fontosságára hívják fel a figyelmet, miközben bemutatják, hogy a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medence faállományaiban már ma kézzelfogható folyamatot jelentenek. Arra buzdítunk mindenkit, hogy kövesse a szakemberek példáját, és az erdők védelmével, fák ültetésével legyen aktív részese természeti környezetünk megőrzésének! Hiszen ez mindannyiunk jövőjét befolyásolja” – mondtaSzentpéteri Sándor, a programot szervező Országos Erdészeti Egyesület ügyvezető igazgatója.
Aki úgy gondolja, hogy tenni szeretne valamit a klímaváltozás ellen, további információkért látogasson el az Országos Erdészeti Egyesület ismeretterjesztő programjának weboldalára (http://klimavaltozas.oee.hu), vagy ossza meg az erdészeti szervezetek és partnereik Facebook-oldalain megjelenő posztokat az ismerőseivel, hogy közösen minél több ember figyelmét fel lehessen hívniaz erdők fontosságára. A klímaváltozás és az erdők kapcsolata volt a témája a második alkalommal megrendezett „Fedezd fel az örökséged!”országos erdőismereti vetélkedőnek is. Kiemelten fontos a középiskolásoknak szóló online verseny ismeretterjesztő és figyelemfelhívó szerepe, hiszen éppen annaka generációnak szól, amelynekjövője szoros összefüggésben van az erdők állapotával. A 161 csapat mintegy 500 résztvevője négy elméleti fordulóban és egy videókészítési feladat során mérte össze a tudását. A verseny díjátadója és eredményhirdetése a budapesti Hármashatár-hegyen lesz április 27-én, ahol a díjazott csapatok tagjai erdész szakemberek vezetésével szembesülhetnek a klímaváltozás már most látható hatásaival, és ismerkedhetnek meg a problémák kezelésére alkalmazott módszerekkel és lehetőségekkel.
Országos Erdészeti Egyesület
Megjelenés dátuma: 2018. április 17.
Megtartotta tisztújító Küldöttközgyűlését az Országos Magyar Vadászkamara. 2018. április 13-án az országos küldöttek– akik rekordlétszámmal, a 283-ból 220-an vettek részt az eseményen – egyebek mellett az Alapszabályban meghatározott tisztségviselőkről is döntöttek. Az új vezetés tagjai a következő négy évben tölthetik be posztjukat.
A cikk teljes tartalmához kattintson IDE vagy válassza a "Megtekintés" lehetőséget!
Megjelenés dátuma: 2018. március 27.
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a dániai Odense városának Kongresszusi Központjában képviselhette a kiváló tolnai vadászterületeit a 2018. március 23-tól 25-ig megrendezett „Jagt & Outdoor 2018” elnevezésű szakkiállításon. A két évente megrendezésre kerülő vadászati és az ahhoz kapcsolódó szakmai kiállítás Dánia legjelentősebb ilyen jellegű rendezvénye. A három külön csarnokban tematikailag (vadászatok, vadászutak/fegyverek, optika, vadászati kiegészítők, ruhák /és a vadászkutyák) elkülönülő rendezvény – kifejezetten nagy tömegeket vonzott, mely igaz volt a Gyulaj Zrt. dán partnerének, a Gamekeeper Hunting Tours A/S standjának esetében is. Az érdeklődés folyamatos volt, a vadászati lehetőségek miatt kilátogatók nagyra értékelték, hogy a Gyulaj Zrt. a négy különleges rendeltetésű tolna megyei vadászterületeinek képviselőitől személyesen és kötetlenül érdeklődhetnek a tervezett vadászútjukkal kapcsolatban. Érdekes, hogy a mindössze 5,6 milliónyi dán népességből nagyon sokan, közel 180 ezren vadásznak, hódolva az emberiség egyik legősibb tevékenységnek. Külön érdekesség volt, hogy a látogatók között számos hölgyvadász volt látható, mindemellett sok hölgy kísérő, ezen belül nemcsak fiatal kismamák, fiatal édesanyák, hanem a nagymamák korosztálya is. Az idősebb-, fiatalabb hölgyek és a fiatal családok elhozták magukkal a jövő generációját a gyermekeiket, unokáikat, megadva a gyermekeknek a lehetőséget, hogy a természettel és a benne zajló tradicionális vadászattal megismerkedhessenek.
A Gyulaj Zrt. reményei szerint a személyes jelenlétünk, a dán-magyar tárgyalások és a kialakult jó kapcsolatok következtében a skandináv országokból érkezők magyarországi vadászturisztikai piacán a szerepünk tovább erősödik a jövőben.
A kiállításon készült képek IDE KATTINTVA láthatóak a képgalériánkban!
Az alábbi kép ráklikkeléssel tovább nagyítható:
Megjelenés dátuma: 2018. március 21.
2018. március 9-én tartotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pécsi Területi Bizottsága az idei első vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos szimpóziumát „A vadászat biológiai, társadalmi és gazdasági vonatkozásai” címmel. A két – biológiai, valamint társadalmi és gazdasági - szekcióra osztott előadássorozat olyan témákat érintett, melyek aktualitásánál fogva szinte mindennapi beszédtéma szakmán belül és kívül egyaránt. A vadászat társadalmi elfogadottsága, a vadkár megítélése, a magyar és környező országok terjeszkedő - főleg ragadozóállományának - jövője, a vadászat és természetvédelem kapcsolata, az egyre inkább urbanizálódó vadállomány, a vadászat etikus sportként, de nem versenysportként való kezelése, valamint a vadgazdálkodás jogi környezetben való beágyazottsága mind-mind olyan, kifejezetten aktuális téma, melyek a nem vadászó társadalmat is sok esetben személyesen érintik...... A beszámoló teljes terjedelmében IDE KATTINTVA olvasható!
A szimpóziumon készült fotókat a KÉPGALÉRIÁKban tekinthetik meg!
Az alábbi kép ráklikkeléssel tovább nagyítható!
Megjelenés dátuma: 2018. március 8.
Tisztelt Hölgyek!
Erdészként a különleges, nagyon ritka, szigorúan védett és koratavasszal nyíló – jégkorszak előtti faj /preglaciális reliktum/ – Egyhajú virág (Bulbocodium vernum) csodálatos, az erdő mélyén tenyésző kis növény virágzatáról készült fotómmal kívánok Önnek boldog Nőnapot, jó egészséget, szeretettséget, derűt, mosolyt és további női szépséget!
Üdvözlettel: Gőbölös Péter,vezérigazgató
Megjelenés dátuma: 2018. február 27.
Az ausztriai Salzburg adott otthont a „Preparátori Európa Bajnokság”-nak, idén is egybekötve a Hohe Jagd und Fischerei vadászati és horgászati kiállítással 2018. február 22-e és 25-e között. Az európai megméretetésre több mint 350 preparátumot neveztek be amatőr és profi európai preparátorok. A több ezer munkaóra eredményét felvonultató bajnokságnak és kiállításnak többszörös magyar vonzata is volt. Az egyik legelőkelőbb díjban részesült a „Professzionálisak Legjobbjai” kategóriában Sipos Gyula magyar preparátor egy kafferbivaly nyakpreparátum kompozícióval. Díjazottak között volt még Barkóczi Csaba egy szürkefogoly preparátummal, nagyon előkellő díjat kapott Pünkösdi Zsombor egy udvarló hegyi pávafácán pár kompozícióval, Soós Zoltán egy vízből kiugró naphal kompozícióval és Csernák Roland/Polgár Ágnes páros egy bonsai vs. énekesmadár kompozícióval.
Az alábbi képek ráklikkeléssel tovább nagyíthatóak:
További képek a bajnokság preparátumairól IDE klikkelve érhetőek el!
