Megjelenés dátuma: 2019. március 18.
2019. március 21-én flashmob keretein belül világrekord döntési kísérletre kerül sor. Az akció célja figyelemfelhívás az erdők veszélyeztetettségére és a fák fontosságára. STIHL, mint a felelős és fenntartható erdőgazdálkodás elkötelezett híve, mindenkit buzdít a részvételre, hiszen a környezetünk védelme közös felelősségünk. Az erdő az általa biztosított haszonvételi lehetőségekkel, illetve számos egyéb közérdekű, védelmi és közjóléti szolgáltatásai révén, az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, kiemelkedő jelentőségű nemzeti kincsünk. A klímaváltozásra fel kell készülni, ebben minden erdő és minden fával borított terület nagy segítségünkre van. A mai kor emberének, így mindannyiunknak, meg kell tanulnia újra az erdőből, az erdővel élni, érintetlenül hagyva annak önmagát megújító képességét. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, ismerni, szeretni és tisztelni kell az erdőt. Az Erdők Világnapján ezévben az erdők és az oktatás kapcsolata áll a rendezvények középpontjában: "Tanuld meg szeretni az erdőt!" Ennek Te is könnyen a részese lehetsz, semmi mást nem kell tenned, mint csatlakozni az eseményhez a közösségi médiában (https://www.facebook.com/events/448216495719875/) és az Erdők Világnapján, március 21.-én mindössze egy percig ölelni egy fát. A szabályok egyszerűek: a megölelt fa lehet bárhol, és egy fát egyszerre többen is ölelhetnek. Állítsuk fel az egyszerre, egy időben, több helyszínen történő legnagyobb létszámú faölelés országos rekordját. Ha kellő létszám összejön, Guinness rekord is lehet. Közösen meg tudjuk valósítani! Mit kell tenni?
Az Erdők Világnapján, 2019. március 21-én 1 perc időtartamig ölelj át egy fát. Lehet ez egy erdőben, az utcán, a parkban, az iskola vagy óvoda udvarán, bárhol ahol fa van. A faölelésről készüljön fotó, vagy videó és azt még aznap, március 21.-én éjféligtöltsd fel a Facebookra vagy az Instagramra, az alábbi hashtagekkel ellátva.
#faölelés #STIHL #stihlnemzedékek
Tegyél te is a fákért és magadért!
Megjelenés dátuma: 2019. január 21.
Elkészült a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. fiatalos image filmje, melyet szeretettel ajánlunk mindenkinek a figyelmébe! Köszönjük a megosztásokat!
Megjelenés dátuma: 2019. január 28.
Szeretettel várunk minden vadászat iránt érdeklődőt a FeHoVa kiállításon a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. standján a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban 2019. február 7-10-ig.
Megjelenés dátuma: 2019. január 15.
Tisztelt Érdeklődők! Kedves Pedagógusok!
Szeretettel meghívjuk a Tolnai Erdőkért Alapítvány nevében, a XII. Dél-Dunántúli Régió Erdészeti Erdei Iskoláinak Nyílt Napjára, amelyet 2019. március 29-én (pénteken) a Turisztikai és Természetismereti Központ, Lengyel-Annafürdő Erdészeti Erdei Iskolában rendezünk meg. A Nyílt Nap alapvető célja, hogy a résztvevők az egyes bemutatkozó helyeken megismerhessék a Dél-Dunántúli régió erdészeti erdei iskoláit, az iskolák a mindennapos oktatásra épülő, minősített erdőpedagógiai és szabadidős programkínálatát. Az iskolák bemutatkozása mellet szeretnénk Önök elé tárni a Tolnai-hegyhát erdeinek és vizeinek növény- és állatvilágát, erdő- és vadgazdálkodását, kultúrtörténeti értékeit, illetve a környék nyújtotta kirándulási lehetőségeit. Elsősorban azon oktatási intézmények képviselőit várjuk, akiknek Pedagógiai Programjukban kiemelt szerepet kapott a környezeti nevelés és az erdei iskolai program, továbbá minden osztályfőnököt.
A rendezvényen bemutatkozó erdészeti erdei iskolák:
• Gemenc Zrt. Erdészeti Erdei Iskola, Pörböly • Gyulaj Zrt. Turisztikai és Természetismereti Központja, Lengyel – Annafürdő • KASZÓ Zrt. Vadász Göri Erdei Iskola, Kaszó • Mecsekerdő Zrt. Kikerics Erdészeti Erdei Iskola, Sasrét • Mecsekerdő Zrt. Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola, Árpádtető • Mocz és Társa Magánerdészet Kft. Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központ, Somogyszob • SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola, Sziágy • Zalaerdő Zrt. Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, Obornak • Zalaerdő Zrt. Zakatoló Erdészeti Erdei Iskola, Csömödér • VADEX Zrt. Gilice Erdészeti Erdei Iskola és Óvoda, Soponya
Időpont: 2019. március 29. (péntek) 9.00 órai kezdettel
Helyszín: 7184 Lengyel, Annafürdő 176., Turisztikai és Természetismereti Központ
Jelentkezési határidő: 2019. március 20. A kitöltött jelentkezési lapokat e-mail-ben várjuk az alábbi címekre
E-mail: annafurdo@gyulajzrt.hu
A jelentkezési lap és az elérhetőség letölthető az alábbi képekre kattintva:
Megjelenés: 2019. január 07.
A Gasztroangyal ezúttal Tolna megyébe utazott, ahol vadlesen volt gyulaji dámrezervátumban, majd a Gyulaj Zrt. mesés szépségű - bárki által szabadon látogatható- Lengyel- Annafürdő területén megnézte mire használható a bükkmakk. Céklás bablevest főzött, és halat is sütött a tábortűz mellett a Zrt. erdészeivel, szakembereivel. Nagyszerű időtöltés volt!
A műsor az alábbi képre kattintva nézhető meg:
Megjelenés dátuma: 2019. január 7.
2018. december 20-án a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. megtartotta évzáró ünnepségét, amelyen átadásra került a Gyulaj Zrt-ért aranygyűrű. Idén az elismerő kitüntetést Neumann Péter kerületvezető vadásznak adta át az évértékelőjét követően Gőbölös Péter vezérigazgató. Neumann Péter már gimnáziumi évei alatt is a Gyulaj Zrt. jogelődjénél a Gyulaj Állami Erdő és Vadgazdaságnál dolgozott, majd 1976-tól társadalmi ösztöndíjjal, majd 1978-tól az egyetem elvégzése után a mai napig a társaság kerületvezető vadászaként áll alkalmazásban. Magas színvonalú, elhivatott, lelkiismeretes munkájával nagyban hozzájárult a Bikács-kistápéi különleges rendeltetésű vadászterület vadgazdálkodásának fejlődéséhez, mindig gondosan végezte a vadállomány fenntartását, és annak megőrzését. A Gyulaj Zrt-nél dolgozó erdészeti és vadászati szakemberek általában is rendkívül sokoldalú emberek (képzőművészet, zeneművészet, gasztronómia, sport, tudományok, stb.) nincs ez másként a kitüntetettnél sem, hiszen kiterjedt botanikai ismeretei vannak a működési területének flórájáról is és festői vénájával elismert művészi festményeket alkot szintén az általa vezetett csodálatos szépségű vadászterületről.
Szabó Stefánia turisztikai szervező, programadó
Megjelenés dátuma: 2019. január 07.
Bajdik Péter főtitkár (OMVK - Országos Magyar Vadászkamara) levele a Rádió 1 műsorvezetőinek és Sebestyén Balázsnak a vadásztársadalmat gyalázó, sértő, általánosító és gusztustalan műsorára válaszul.
A válasz az alábbi képre kattintva olvasható:
Megjelenés dátuma: 2019. január 4.
Gyászolnak a Tolna megyei erdészek. Egy kollégánk, barátunk, földink távozott el közülünk 2018. karácsonya előtt és kisértük utolsó útjára 2019.január 4-én. Arató János, vagy ahogy sokan neveztük Janesz - Pincehelyen született és élt kisebb kitérőkkel haláláig. Mint legtöbben a szakmánkban – őt is igen fiatalon megérintette a természet, az erdő szellemisége, az erdész munkája - ezért útja neki is Sopronba vezetett. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatójaként elkötelezett közösségi ember volt. Aktívan élt, első volt az évfolyam névsorában, de elsők között vett részt a selmeci hagyományok ápolásában és a diákélet sokszínű eseményeiben.Az Egyetem vezetőinek pozitív jellemzése és a hallgatótársai választása nyomán 1980-ban valéta elnökként ő vezette a erdőmérnök jelöltek csapatát a valétálási ünnepségeken. A diploma megszerzése után a „szomszédban” kezdte hivatását gyakorolni, vagyis a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Hajósi Erdészeténél, mint fahasználati műszaki vezető. A szíve – mely nem csak jelképesen, hanem teljes és könyörtelen racionalizmussal meghatározta az életét – 1983-ban hazahúzta szülőfalujába és a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság Pincehelyi Erdészeténél erdőművelési műszaki vezetőjeként dolgozott öt évig, majdmint erdészetvezető tíz évig, vagyis 1998-ig. A szerény adottságú Erdészetnél a másfél évtized alatt a kemény mindennapi vezetői munka és a kevés sikerélmény ellenére hatalmas optimizmusával mindig újabb és újabb célokat, álmokat tűzött ki magának és az általa vezetett csapatnak, akik követték, mert megértő, segítőkész lény, jóember volt. Miután a törvény adta lehetőség megteremtődött – a Pincehelyi Erdészet vezetése a saját vadászterületének kialakítását és kezelését is feladatként kapta. Eddig itt a vadgazdálkodási tevékenységet vadásztársaságok végezték - némelyik olyan kimagasló szinten, hogy a „léc” általuk igen magasra volt téve. Jánosnak mindez nagy kihívás volt és hatalmas erővel vetette be magát az új feladatokba. Mivel úgy érezte - bár volt már egy szívinfarktusa -, hogy szíve bírja, energiájapedig végtelen- munkája mellett önszorgalomból mérnök-közgazdász egyetemi diplomát, majd felsőfokú pénzügyi szakértő és mérlegképes könyvelő oklevelet is szerzett. 1998-ban Tamásiba helyezték, mivel kinevezték a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Rt. főkönyvelőjének, illetve vezérigazgató helyettesének. Az események gyors folyamai változást hoztak számára, amely eredményeként 1999. végétől felmentették eddigi munkája alól és a fahasználati és fakereskedelmi ágazatvezetői munkakör ellátására kapott megbízást, melyet négy évig gyakorolt. Arató János életébe a 2003-as év radikális fordulatot jelentett: megpróbálta ismereteit, tapasztalatait máshogy kamatoztatni és bízott benne, hogy a kevésbé megterhelő életvitelt biztosító egyénivállalkozói lét előnyösebb lesz számára. Erdészeti, vadászati és kereskedelmi szakterületekre dolgozta be magát, de a remélt nyugodtabb élet csak részben valósult meg. Az Országos Erdészeti Egyesületnek elkötelezett tagjaként Janesz sok rendezvényen és szinte minden Vándorgyűlésen részt vett. Magánélete útjának egyenesei – hasonlóan a szakmai életútjához - több éles kanyarral voltak megtörve, mely törések együttesen, halmozottan bizonyára akkora lelki, fiziológiai stresszhatással terhelték a szervezetét, hogy a szíve (amely már sok -sok vészjelet küldött), azt gondolta, hogy elég volt a küzdésből! Végül csendben megállt. Nehéz feladat egy ember, egy jó kolléga hirtelen befejezett életútjáról bármit mondani. Nagyon sajnálom! Kár volt 62 évesen elmenni! Kár, hogy a sok gond, gyötrelem után nem tudott békésen visszavonulni és élvezni egy kicsit még az életet, a család melegét, a barátok társaságát. Egy sopronidiáknóta strófája szerint: „S ha elmennék is én közületek, Mulassatok, ne sírjatok!” Próbáljuk meg! Biztosan Ő is így akarta volna. Béke veled Janesz!
Kupás Deák Zoltán
Megjelenés dátuma: 2018. december 12.
Reviczkyvel az erdőben - A világhírű gyulaji dám nyomában – remek vadászatok, páratlan trófeák, a vadgazdálkodás hagyománya.
Megjelenés dátuma: 2018. december 11.
Dr. Mészáros István templomigazgató (Kalocsa), címzetes prépost, kiskunsági főesperes, mindemellett az OMVK Bács-kiskun megyei Etikai Bizottságának elnöke a következő szentbeszédet mondta el Budapesten a Budavári Nagyboldogasszony – Mátyás – templomban a ’Karácsonyváró, adventi vadász szentmisén’ 2018. december 11-én. Elolvasását és átgondolását szeretettel ajánljuk mindenkinek.
"Krisztusban szeretett Testvéreim! Nagyrabecsült Vadásztársak! Kérem, engedjék meg, hogy mielőtt bármi mást mondanék, megköszönjem Oláh Csaba úrnak, az Országos Magyar Vadászkamara Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottsága elnökének megtisztelő felkérését, örömmel mutatom be ezt a szentmisét és ajánlom fel a jelenlévőkért és családtagjaikért. Köszönet illeti Süllei László prépost-kanonok urat is, hogy befogadott bennünket és lehetővé tette, hogy itt, épített örökségünk egyik kivételes tanújának falai között misézhessünk, koncertezhessünk. Úgy érzékelem, hogy egy örvendetes nyitás tapasztalható egyházi részről is, egyre több a híradás az érdekes vagy már-már különleges programokról, amik addig is meg voltak és az életünk részét alkották, csak nem kaptak sajtónyilvánosságot. Manapság nem ritka a futballozó püspök, konyhaséf atya, kézműves sörrel foglalatoskodó szerzetes vagy éppen vadászó főpap. Igaz ez a Szent Hubertus-misékre is; egyik nemzeti kegyhelyünkön a közelmúltban egy trófeaszemle alkalmával dámbika feküdt ravatalon az oltár közelében. Ez annak előtte elképzelhetetlen volt. Igaz, kapunk érte „hideget-meleget” is, ahogy mondani szokták. A „haragos-zöld oldalról” megfogalmazott kritikákhoz már majdnem hozzászokott az ember – a szegény néne őzikéje és a kis vukkok lemészárlása miatti kárhoztatáshoz –, de idén ősszel történt valami, ami mellett magam sem tudok szó nélkül elmenni. A Bükkben, Szilvásvárad határábanlelőtt európai szürke farkas szolgáltatta az okot arra, hogy egy országos lefedettségű rádióműsor vezetője, a következő kijelentéseket tegye. A szent hely miatt nem idézem egészében.„Fegyverben, erőszakban hívő, kisebbségi komplexusos (…) emberek mennek vadászni, tisztelet a nagyon kevés kivételnek, aki valóban a vadgazdálkodással foglalkozik és értő vadász. A legtöbbnek ez egy hatalomfitogtatás, hogy ők a kiváltságosok, akik puskát kapnak és mindenre lőhetnek. Istent játszanak, közben alkoholisták. (…) Isznak, tivornyáznak, részegek. Csoda, hogy nem történik mindennap vadászbaleset. Csoda, hogy még van vadász Magyarországon. Az összes le kellett volna lője a másikat! Vannak normális vadászok, nem azt mondom, de kevés. (…) A nyolcéves gyerek szintjén vannak. Borzasztó! Az megy vadásznak, aki gyáva katonának. (…) A kis tapsifüles nem lő vissza.” Eddig az idézet. Kedves Testvéreim! Bács-Kiskun megyéből jövök, ami az ország legnagyobb megyéje. Ott az etikai bizottság elnöke vagyok, tehát arra a régióra van rálátásom. Lelkiismeretem diktálja azt, hogy a rám bízottak nevében mindezt kikérjem magamnak. Számokkal, tényszerűen tudnám igazolni, hogy finoman szólva is nem helytállóak az említett megállapítások, de talán Önök előtt nem szükséges magyarázkodnom. Miért hoztam ezt most szóba? Hogy még jobban megerősítsem a jelenlévőkben az akaratot és kitartást, hogy ne fáradjunk bele barátainkkal, ismerőseinkkel megismertetni azt az életformát, azt a páratlanul gazdag kulturális kincset és hagyományt, amiben vadászként élünk. Elhivatottan kell ezt tenni, kinek-kinek a maga helyén és nem másra bízva vagy mástól elvárni a munkát. Igen. Sokan nem értenek bennünket, mert nem is találkoztak igaz-vadásszal, akivel tartalmasan elbeszélgethettek volna, vagy van egy, esetleg több negatív tapasztalatuk méltatlan vadásszal kapcsolatban, de azt is a jóravaló vadászok többségének kell árnyalnia vagy lerombolnia, nem másnak. Az imént idézett rádiós megnyilatkozás ez utóbbi, negatív tapasztalatból forrásozik. A vadászokról sok mindent mondanak és még többet gondolnak az emberek. Furcsa figurák, mert vadászéletüket sajátos szertartások kísérik. Időnként mi magunk is árnyaljuk a közvélemény által kialakított képet, pl. amikor méltatlanul viselkedünk, vagy amikor megsebesítjük magunkat esetleg agyonlőjük a másikat. Hiába bizonygatjuk, hogy évente számtalan vadászat balesetmenetesen zajlik le, az elenyésző számú vadászbaleset mégis főcím a sajtóban és sokáig emlékezik rá mindenki. Hol a hiba? Ahogy minden közösségben, úgy a vadászokéban is van, volt, lesz, aki nem oda való. Akinek esetleg csak pénze van, de esze már nem annyira, vagy mást keres közöttünk – ki tudja mit – de nem igaz-vadász és soha nem is lesz az, mert még a lehetőségét sem adja meg a maga számára a fejlődésnek, a változásnak. Jó lenne belőlük minél kevesebbet vadásszá avatni. Ez is csak rajtunk múlik. De azt vajon hányan újságolták el büszkén a környezetükben, hogy a rendkívül sokrétű magyar vadászati szokás- és hagyományrendszer, a hazai vadgazdálkodás szakmai színvonala, valamint a gazdag művészi és irodalmi természetábrázolás felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe? Ez az az út, amin nekünk haladnunk kell! Kinyilvánítani, hogy mi értéket képviselünk, örökséget hordozunk, és ennek megőrzése kötelességünk. Ezt a feladatot nem egyedül végezzük, hálás köszönettel tartozunk azoknak, akik a magyar vadászati hagyományok szerteágazó területein segítenek az évszázados hagyományok megőrzésében, így a vadászati használati tárgyakat, kellékeket, öltözeteket és kiegészítőket készítő kézművesek, a vadászkürtös hagyományokat koncertekkel, hangversenyekkel, oktató tanfolyamokkal ápoló vadászkürt együttesek, a magyar vadászkutyafajták kiváló génállományának megőrzésében szerepet vállaló tenyésztők, és sorolhatnám hosszan. Mikor értik már meg végre, hogy óriási a felelősségünk az ifjúság nevelésében, hogy ezt a szellemi kulturális örökséget a következő korok generációi tiszta forrásból kapják? Ehhez az kellene, hogy ki-ki a lényegre figyeljen, az országos vezetők ugyanúgy, mint a helyi társaságok a kardcsörgés helyett a közös ügyet helyezzék minden elé. Ebbe a sorba illeszkedik és nagy lehetőségünk a vadászati világkiállítás, amit Magyarország rendez 2021-ben. Ha ezt elszalasztjuk a nevelés szolgálatába állítani, akkor megérdemeljük, hogy elnáspángoljanak bennünket! Kedves Testvéreim! Advent van, a lélek-ébresztés ideje. Nekünk most ezen a történelmi helyen van lehetőségünk átélni, hogy a földi idő ugyan telik, de a kegyelmi pillanat most van. Most, itt, a saját életkörülményeinken keresztül tör be Isten kegyelme. Most kell megtérni, nem odázhatjuk tovább a döntést. Miközben öregszünk és kopunk, folytonosan döntéshelyzetben vagyunk: most van lehetőségünk jót tenni és a rosszat elutasítani. Az adventi csendes órák segítsenek a lelki-rendrakásban. Hordjuk el azokat a „dombokat és hegyeket”, amelyeket mi magunk halmoztunk fel, és amelyek útját állják a kegyelem útkészítő ajándékának. Amen."
Dr. Mészáros István
Megjelenés dátuma: 2018. november 29.
Csike Tamás tankerületi igazgató felkérésére a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. is csatlakozott a 2018. november 19-én, Tamási Miklósvári Parkerdőben megrendezésre kerülő Szakmavilág Kamionos Roadshowhoz, ahol a rendezvény keretein belül bemutatásra kerülő szakmák mellett külön pavilon alatt, az erdész-vadász hivatás szépségeit mutatták meg a kilátogató gyermekcsoportoknak. A Kamionos Roadshow-t a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte, a rendezvény Tamási programját pedig a Tamási Tankerületi Központ. Az első igazi havas téli nap ellenére szép számmal érkeztek látogatók, akik megismerhették az egyes fafajokat, kipróbálhatták milyen módszerrel ültetnek el egy facsemetét, de a felkészített faanyag köbölés technikájának elsajátítása mellett mutattunk nekik pár érdekességet is, pl. milyen nyomokat találhatnak még az erdőben. Természetesen egy kis meglepetéssel is készültünk az iskolás csoportok számára, mindenkit megajándékoztak egy-egy kocsánytalan tölgyfa csemetével, és bízunk benne, hogy ez a kis fa csak a kezdete a jövő erdészeinek első gondozott erdejében.
Szabó Stefánia turisztikai szervező, programadó, Gyulaj Zrt.
Megjelenés dátuma: 2018. november 28.
2018. november 22. és 23. között került megrendezésre a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. szervezésében a lengyel-annafürdői Turisztikai és Természetismert Központban az Erdészeti Erdei Iskolák Záró Szakosztályülése - Továbbképzése. Nagy örömünkre szép számmal tiszteltek meg minket a szakosztály tagjai, így 2 szép napot tölthettünk el együtt az erdő ölelésében. A Gyulaj Zrt. részéről Gőbölös Péter Vezérigazgató és Szegedi Viktória erdei iskola vezető helyettes köszöntötte a vendégeket, és vezették be őket a közjóléti ágazat munkájába. Finom ebédet követően Szentkúti Kunyhó – Ökoházhoz indultunk, aki elég bátor biciklivel tette meg a távot a hűvös novemberi idő ellenére. A „Környezettudatosan Annafürdőn” program keretében, a résztvevők ízelítőt kaptak, hogyan működik egy teljesen megújuló energiákkal fenntartott ház, majd perecsütésen, vályogtégla készítésen, és vackor varráson vehettek részt ki-ki a maga csoportjával. A visszaérkezés után lazításképp Kovács Gábor Hu-Ha című műsorában frappáns ötletekkel látta el a részt vevőket, hogy adhatnak új élete hulladékaiknak, kidobásra szánt dolgaiknak, és azt is megtudhattuk hogy bármiből egyszerűen hangszer varázsolható. Az est zárásaként pedig egy helyi specialitást kóstolhattak meg a vendégek, majd könnyed esti program következett „ember, természet, művészet” jegyében. Másnap ismét szakmai előadások következtek, majd az annafürdői parkerdőbe indultak sétára a szakosztály tagjai. Program zárásaként a lengyeli Apponyi kastélyban elfogyasztott ebéd alatt mindenki a két nap alatt szerzett tapasztalatait vitat meg egymással.
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
