Megjelenés dátuma: 2019. május 8.
Ne nyúljunk a gidákhoz, borjakhoz! Ezekben a hetekben születnek a szarvasfélék kicsinyei, akár lakott terület mellett is találhatunk a fűben meglapuló, az ember elől nem menekülő gidákat, borjakat. Ezek nem betegek vagy sérültek. Ne közelítsük, ne érintsük meg őket, mert ezzel a legjobb szándéktól vezérelve is megpecsételjük a sorsukat! Az első hetekben nem tudják követni anyjukat, így az elfekteti őket, amíg táplálkozik, vagy ha veszélyt érez. Megpróbálnak a környezetükbe olvadni, mozdulatlanok akkor is, ha közel megyünk. Ha hozzájuk érünk, az emberszag rajtuk és környezetükön marad, és anyjuk nem gondozza őket tovább. Így vagy éhen halnak, vagy ragadozók – róka, aranysakál, kóbor kutya – prédájául esnek. Fontos, hogy a kutyatartók ilyenkor a szokásosnál is jobban ügyeljenek kedvenceikre, hiszen ha az eb megkerget egy vemhes sutát vagy tehenet, az vetéléshez, sőt pusztulásához vezethet, emellett a kutyák a szaporulatban is kárt tehetnek. Ha a gida, borjú egyértelműen sérült, vagy veszélyben van (pl. kaszálón találjuk), az ott illetékesvadásztársaságot értesíthetjük, elérhetőségeit a legegyszerűbben a rendőrségtől vagy a települések önkormányzatától lehet megtudni. A természetes környezetből felelőtlenül elhozott kicsinyek, amelyek mentőhelyekre vagy a vadgazdálkodóhoz kerülnek, nehezen tarthatók életben, így semmiképp se cselekedjünk anélkül, hogy hozzáértőkkel beszélnénk! Emellett az élő vadaz állam tulajdona, így aki elviszi, a Btk. értelmében lopást követ el.