Erdőgazdálkodás

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tolna megyében 23.000 ha állami erdő és hozzá kapcsolódó területen gazdálkodik. Területén három erdészet működik, melyek különböző természeti adottságokkal rendelkeznek.
 

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. által kezelt erdőterület gerincét alkotó tamási és hőgyészi erdő múltbeli gazdálkodásának története az Eszterházy és az Apponyi család történetével kapcsolódik össze szorosan. Míg a herceg Eszterházy birtok Tamási – Dombóvár – Ozora vidékén 20, addig a Tolnai-hegyhát nyugati Hőgyész-Lengyel vonulatában a gróf Apponyi uradalom 23 községhatárban volt érdekelt az erdő- és vadgazdálkodásban, melyet különösen az Eszterházyak a kor lehetőségeihez mérten magas színvonalon végeztek.  A Tolnai-hegyhát vonulatának keleti részén (a mai Pincehelyi Erdészet) a Nagyszékely-Simontornya erőkomplexumban 1940-ig üzemtervi kötelezettség híján, megfelelő elvárású erdőgazdálkodás sem folyt, így a területen gyenge termőhelyi adottsággal párosuló sarjerdők voltak találhatók.

 
 
A Részvénytársaság kezelésében lévő erdőterület négy nagyobb erdőtömbből és több kisebb erdőfoltból áll, a kezelt élőfakészlet 3,6 millió m3. A Gyulaj Zrt. által kezelt föld területből 21.000 ha a fával borított rész. A fával borított terület 71 %-a, azaz 14.000 ha gazdasági rendeltetésű. A kezelt erdők természeti adottságaik alapján a „gyenge-közepes” kategóriába sorolhatók. Az alapkőzet elsősorban lösz, melyen jellemzően az erdőterület legfontosabb és leggyakoribb talajtípusa a barnaföld alakult ki. Ettől eltérően a homoktalajoktól, váztalajoktól az ártéri öntéstalajokon át az agyagbemosódásos barna erdőtalajig széles változat jellemző a területen fellelhető talajtípusokra.
 
 
Legfontosabb állományalkotó fafajaink a cser és az akác. Legnagyobb értéket a 14 %-ban megjelenő tölgy képviseli. A kezelt erdőterületek faállománytípusai változatos képet mutatnak. Ugyan kis területen, a Mecsekkel határos részeken megtalálhatóak az extra zonális bükkösök, kissé északabbra a többlet vízhatású, mély fekvésű völgyekben a kocsányos tölgyesek, míg máshol gyertyános tölgyesek és cseres tölgyesek, valamint az átlag termőhelyeken zömmel elegyes, illetve elegyetlen cseresek találhatóak. Ez a faállomány típus adja az erdőterületek legnagyobb hányadát.  A gerinceken, meredek domboldalakon főleg molyhos tölgyet és virágos kőrist találunk, esetenként gyenge növekedésű akác állományokat. A Mezőfölddel határos síkvidéken maradvány homoki kocsányos tölgyesek, éger láperdők, valamint nagyobb területen elegyetlen erdei és fekete fenyvesek, szürke nyarasok és akácosok találhatóak. Puhafás (fűz- nyár) és keményfás (tölgy- kőris- szil) ligeterdők, valamint nemes nyár kulturerdők a karakter erdőtársulások a Duna árterében és környékén. Meg kell még említeni az ezüst hársasokat, vörös tölgyeseket, és fekete dió állományokat is.

A természetvédelmi területek típusai, területei: tájvédelmi körzet: 2.400 ha, önkormányzati természetvédelmi terület: 121 ha, egyéb védett terület: 2 ha. Összes védett terület: 2.500 ha. Védett terület aránya 11 %. Összes kijelölt NATURA 2000-es terület: 8.300 ha, ebből átfedés a védett területekkel 2.000 ha.