Természetvédelmi és Erdészeti Szakbizottság – a mezei pocok és a mérgezés a téma

Természetvédelmi és Erdészeti Szakbizottság – a mezei pocok és a mérgezés a téma

A
vadgazdálkodást és a mezőgazdaságot egyaránt negatívan érintő kérdéskör a
legaktuálisabb az Országos Magyar Vadászkamara szakbizottsága számára –
hangzott el a testület április 24-én tartott, a tavalyi tisztújító közgyűlés
utáni első, alakuló ülésen.

Az tanácskozást Pechtol János, az OMVK főtitkára
nyitotta meg, emlékeztetve arra, hogy a tisztújítás után az érdekképviselet
elnöksége a titkári
értekezletek mellett a szakbizottságok munkájának is különös jelentőséget
tulajdonít. A cél, hogy a testületek bármilyen a profiljukba vágó problémára
azonnal tudjanak reagálni, és akár többéves megoldási programot is
összeállíthassanak. Emellett természetesen feladatuk az OMVK Elnökségének támogatása
szakmai anyagok összeállításával. Az érdekképviselet az idei évtől külön
hangsúlyt fektet az aktív kommunikációra, így a főtitkár ezen grémiumtól szintén
kérte: támogassák ezt a tevékenységet is. Kiemelte: a vadászat aktív
természetvédelem, és ezt meg is kell mutatnunk; a témakör leginkább az adott szakbizottságot
érinti.

A köszöntő után a testület
elnöke, dr. Heltai Miklós, a Szent
István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének egyetemi docense vázolta a tagok
előtt álló munkát. Az előző ciklusról szólva arról tájékoztatott, hogy akkor a
fő feladat az információ begyűjtése és továbbadása volt. Ez utóbbihoz a fő szócsőként
a több mint 60 ezer vadászhoz eljutó Vadászévkönyv szolgált, de szintén fontos
eszköz a szaksajtó: a Nimród Vadászújság és a Magyar Vadászlap. A fontos információkat,
tájékoztatást a jövőben is el kell juttatni ezekhez a sajtóorgánumokhoz, de az
online média lehetőségeit is ki kell használni.

Lévén az április 24-ei
alakuló ülés volt, az elnök bemutatta egymásnak a bizottság megjelent tagjait.
Tavaly igen hangsúlyosak voltak az állatvédelmi témák, ezek révén fűződött
szorosabbra a kapcsolat az OMVK és Szilágyi
István
, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora között. Az újjáalakult
testületnek ő immár tagja is. A természetvédelmi vonalat Reischl Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Polonkai László, a Hortobágyi Nemzeti
Park Igazgatóság Vagyonkezelési Osztályának vezetője valamint Kiss Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi
őre erősíti. Az erdészetet Palánki Gábor,
a Gyulaj Zrt. erdészetvezetője, míg a vadgazdálkodást Zuberecz Tibor, az OMVK Békés Megyei Területi Szervezetének
titkára. A bizottságnak tagjai még Csépányi
Péter
, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke,
valamint Rácz Fodor Gábor, a
Földművelésügyi Minisztérium szakmai tanácsadója. A bizottság titkári teendőit Kovács Gábor, az OMVK főmunkatársa
látja el.

Miután a tagok megszavazták
a szakbizottság ügyrendjét, a munka mikéntjéről is szó esett. Az elnök a
továbbiakban is számol külső szakértők bevonásával; korábban Szilágyi István és
Fodor Kinga, a Szent István Egyetem
Állatorvos-tudományi Karának egyetemi adjunktusa is támogatta a grémium
munkáját. Az ülések más szakbizottságokéval is összevonhatók lesznek a jövőben,
illetve kihelyezett ülések is tervbe vannak véve, hogy a legaktuálisabb
kérdésekben a helyszínen tájékozódhassanak a tagok.

A főbb témák, amelyek a
szakbizottság napirendjén szerepelnek:

-      
az új Vadászati törvény tervezetének
áttekintése a természet-, állat- és erdővédelem valamint az oktatás
szempontjából;

-      
észrevételek megfogalmazása az EU madár- és
élőhely-védelmi irányelveinek 2015-ös felülvizsgálatához;

-      
a közös agrárpolitika zöldítéssel összefüggő
előírásainak pontos és világos értelmezése;

-      
továbbra is a kóbor állatok és a
vadgazdálkodás kapcsolata;

-      
a nagyragadozók (farkas, medve) jelenléte
Magyarország területén és az ebből fakadó elkerülhetetlen konfliktusok;

-      
vízivadfajok károkozása.

Az ülés tartalmi munkája
során az utóbbi hónapok egyik legégetőbb problémájával, a mező-, vad- és
erdőgazdálkodóknak tavaly óta fejfájást okozó mezei pocok gradációval
foglalkozott. Ezzel kapcsolatban szó esett a ragadozók kíméletéről az érintett
régiókban, valamint az őz- és a mezei nyúl állományt is veszélyeztető Redentin
75 RB alkalmazásáról is.

Palánki Gábor a Gyulaj Zrt.
tapasztalatait ismertetve elmondta, hogy a pockok előbb a lágyszárú növényeket eszik
meg, majd miután ezek elfogynak, a csemeték következnek. A járatok rendszerint
nem látszanak a növényzet miatt, így a pocok jelenlétére akkor derül fény,
amikor a csemeték már kidőlnek. A rágcsáló a mesterséges felújításban komolyabb
kárt okoz– tekintettel, hogy nagyságrenddel kisebb a csemeteszám –,amikor
vonalban haladva elrágja a gyökereket; a természetes újulatot foltokban
károsítja. Az elsődleges kárfelmérés az állami erdőgazdaságnál jelenleg is
folyik és még jó ideig eltart, a „pocokjárás” 254 hektárnyi erdősített
területet érint. A 2014/15 évben mintegy két és fél tonna rágcsálóírtót
juttattak ki. Mivel a ragadozó madarak a takarás miatt nem sok pockot
zsákmányolnak, az aranysakálnak (egyelőre) kicsi az egyedszáma, a vaddisznó
pedig a kerítések miatt nem jöhet szóba, egyedül a róka gyéríthetné a pockot.
Idén teljes vadászati tilalmat is elrendeltek erre a vadfajra (a korábbi
években átlagosan 80-100 esett). Az erdészetvezető ugyanakkor megjegyezte: a
predátorok ekkora invázió esetén nem befolyásolják érdemben az egyedszámot.
Érdekességként elmondta: eddig egyetlen vadfaj esetében történt elhullás
Redentin 75 RB miatt, és ez a róka: minden bizonnyal a járatból ásta ki a
mérgezett pockot.

Békés megye
vadgazdálkodásának sarokpontja a mezei nyúl és az őz állománya. Mindkettőre
komoly veszélyt jelentenek az illegális készítmények, amelyeket a pockokkal
szemben alkalmaztak egyes gazdák az utóbbi hónapokban, miként a szakszerűtlenül
kihelyezett Redentin is. A pocok károk miatta hatósághoz több ezer kérelem
érkezett a szer használatára, a szabályos kihelyezést a hatóság képtelen volt
ellenőrizni. Erről Zuberecz Tibor számolt be. A megye egyes területein a
hivatásos vadászok próbálták a gazdákat azzal segíteni, hogy a vegyszeres
gabonaszemeket hús-, illetve halliszttel felület kezelték, amit így már sem a
mezei nyúl, sem az őz nem fogyasztott el. Az eljárás széleskörű bevezetéséhez kérték
a hatóságok közreműködését.

A
megyében sosem látott őzelhulláshoz vezetett egy külterületi használatra nem is
engedélyezett készítmény, a PROKUM B alkalmazása, ez ügyben már nyomozás is
indult. A hasonló
esetek megelőzése érdekében a vadászkamara, a Magyar Növényvédő Mérnöki és
Növényorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az érintett hatóságok
képviselői április elején tárgyalóasztalhoz ültek.

A mezei pocok gradációról és
a mérgezésekről a következő néhány hétben egy szakmai, javaslatokat is
tartalmazó anyagot állít össze a bizottság, amelyet a fent említett csatornákon
juttat el a vadgazdálkodókhoz és mezőgazdálkodást folytatókhoz.

Baloldalt: dr. Heltai Miklós, Polonkai László, Reischl Gábor,
Palánki Gábor; jobboldalt, fentről: Szilágyi István, Zuberecz Tibor, Kiss
Péter, Kovács Gábor

(fotó: OMVK | Földvári Attila)