Megalakult az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága

Megalakult
az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága

Az új Szakbizottság július 21-én
tartotta alakuló ülését az OMVV és az OMVK Medve utcai központjában. A legújabb
szakbizottság, amely a vadászíjászokat, a solymászokat, az elöltöltő-fegyveres
vadászokat és az agarászokat hivatott képviselni, erre az évre szóló
munkatervében két feladatot határozott meg. A tagok a Vadászati törvény
tervezett módosításának normaszövegét véleményezik majd annak megjelenése után,
illetőleg aktívan dolgoznak azon, hogy az idei gödöllői vadásznapon, szeptember
20-án a lehető legnagyobb közönség előtt mutatkozhassanak be a hagyományos
vadászati módok.

Az
ülést Pechtol János főtitkár nyitotta
meg, aki az OMVK Elnökségének nevében köszöntötte a szakterületek képviselőit.
Mint fogalmazott, a hagyományos vadászati módokat űzőknek sikerült elérniük a
céljukat, amikor az Elnökség elfogadta a bizottság létrehozásáról szóló
javaslatot. Így a vadászíjászat, a solymászat, az elöltöltő-fegyveres vadászat
és az agarászat ­képviselői már nem csak a saját szervezeteik révén, de az
OMVK-n keresztül, egy nagy közösség teljes értékű tagjaként is képviselhetik
értékeiket és érdekeiket. Kiemelte: ezen
vadászati módok iránt a fiatalok körében is élénk érdeklődés tapasztalható
,
amit a vadásztanfolyam-szervezők tapasztalatai is jól mutatnak. A Szakbizottság
ezért is egyenrangú az összes többi, régebben működővel. A Szakbizottság
munkájáról szólva elmondta: a testület
feladata, hogy az OMVK Elnökségét támogassa
a szakterületével összefüggő
javaslatokkal, észrevételekkel. Hangsúlyozta: eredményeket csakis összefogva,
együtt dolgozva, kompromisszumra készen lehet elérni. Megjegyezte azt is, hogy
a Vadászati törvény csak a „keret”, a részletes szabályozás – amely a
hagyományos vadászati módok esetében legalább annyira fontos – annak
végrehajtási rendeletében szerepel majd, amelyet ugyanúgy társadalmi vitára
bocsát a szaktárca.

Alakuló
ülés lévén a 8 főből álló testület Ambrózy
Árpádot
választotta elnökéül. Az elnök székfoglaló beszédében megköszönve a
bizalmat emlékeztetett: bár solymászik és elöltöltő fegyverrel is lő, az
eddigiekben leginkább a vadászíjászat területén tevékenykedett. Emlékeztetett,
hogy az általa vezetett Magyar Vadászíjász Egyesület támogatta a többi
hagyományos vadászati módot is, és nagy erőfeszítést fejtett ki azért, hogy a
Szakbizottságot életre hívják. A jövőbeni munkát illetően kiemelte: különösen
fontos, hogy ez összhangban legyen, az esetleges ellentéteket félre kell tenni,
mert az Elnökség csak a testület egységes döntéseit tudja képviselni.

A
tanácskozáson a Szakbizottság egyhangúlag elfogadta Ügyrendjét és a munkatervet a 2015-ös évre. Eszerint a Szakbizottság
véleményezi a Vadászati törvény készülő módosítását.
A Földművelésügyi
minisztérium a jogszabály társadalmi vitára bocsátott koncepciójához érkezett
észrevételeket figyelembe véve összeállítja a módosított Vtv. normaszövegét
(további részletek itt).
Ezt várhatóan augusztus második felében szintén társadalmi vitára bocsátják.
Ezután a testület ismét összeül, és összeállítja a jogszabálytervezetet illető
javaslatait OMVK Elnökségének. Emellett a szakbizottság aktívan dolgozik azon,
hogy az idén szeptember 20-án esedékes gödöllői
vadásznapon – amely nem hivatalosan évek óta „a hagyományos vadászati módok
napja” – a lehető legnagyobb közönség előtt mutatkozhasson be a vadászíjászat,
a solymászat, az elöltöltő fegyveres lövészet és az agarászat
. Végül, de
nem utolsó sorban: a szakbizottság többi szakterületével ellentétben az agarász
szervezeteknek jelenleg nincs stratégiai együttműködési megállapodásuk az
FM-mel. Az illetékes tagok, Keresztes
János
és Pomázi Ágoston jelzik:
ezt igyekszenek a lehető leghamarabb pótolni. Ezzel kapcsolatban Glück Balázs megjegyezte: ez azért is fontos, mert a szaktárca
pályázatokat is meg szokott hirdetni a stratégiai partnerek számára, Ambrózy Árpád pedig emlékeztetett, hogy
a szakterületüket érintő jogszabálytervezeteket is csak azok a szervezetek
kapják meg, amelyek előzőleg megkötötték a nevezett megállapodást.

 

Az
ülésen elhangzott kérdések, felvetések, észrevételek

Ambrózy Árpád megtudakolta a solymászoktól, hogy tervezik-e felvetni a
solymászat közben véletlenül elejtett fácántyúkok problémáját. Mint kiderült,
ennek megoldására irányuló javaslatuk benne volt a koncepcióhoz beküldött
véleményezésükben, de már 2011-ben is jelezték az FM-nek, hogy a jogszabályi
háttérnek figyelembe kellene vennie a solymászat ezen sajátosságát. Az
agarászokhoz fordulva érdeklődött, létezik-e konkrét elképzelés az agarászatok
lebonyolítására, amennyiben azt a jogszabály szintén engedélyezett vadászati
módként rögzíti. Keresztes János
kifejtette: elképzeléseik szerint csakis magyar agárral lehetne vadászni,
pontosan meg kellene határozni, hogy mely vadfajok ejthetők el az agarászat
során, valamint a személyi feltételeket is rögzíteni kellene. Ambrózy Árpád
leszögezte: a vadászat rendjét részletesen ki kell majd dolgozni, ám ez –
hasonló, más területeket érintő részletszabályozással együtt – a Vtv. új
végrehajtási rendeletében szerepel majd. Ez a Vtv. elfogadása után kerülhet
napirendre az FM-ben, ennek normaszövegét szintén társadalmi vitára bocsátják
majd, és a szakbizottság ugyancsak véleményezheti.

Szabó László kifejtette egy korábbi felvetését, amely szerint azon
természetvédelmi területeken, ahol jelenleg egyáltalán nem folyik vadászati
tevékenység, a hagyományos vadászati módok gyakorlóinak lehetne vadászati
lehetőséget biztosítani, mert – az elöltöltő fegyveres vadászatot leszámítva –
sokkal kevésbé zavarják a területet, és sokkal kisebb a teríték is.

Ambrózy Árpád azt javasolta, hogy a vadászterületek nehezen vadászható
részein, ahol a fegyveres vadászat nem kivitelezhető (így például ott, ahol viszonylag
keskeny sávként nyúlik be a lakott területbe, vagy vasút megy a közelben)
legyen lehetőség – ismét csak az elöltöltő fegyveres vadászat kivételével – a
hagyományos vadászati módok alkalmazásával gyéríteni a vadállományt,
kihasználva ezek előnyeit. Glück Balázs
ezzel kapcsolatban megjegyezte: a területkijelölés miatt ennek megvalósítása
nehézkes lehet, de a kérdést feltétlenül érdemes napirenden tartani.

Glück Balázs szerint ki kellene használni a hagyományos vadászati
módok a fegyveres vadászatnál összességében pozitívabb társadalmi megítélését,
és ezt meglovagolva népszerűsíteni a vadászatot, vadgazdálkodást, illetve
tompítani a még meglévő feszültségeket az állat- és természetvédőkkel. Ő szorgalmazta azt is, hogy a
Szakbizottság a Vadászati törvényhez összeállított észrevételeiben javasolja: az elöltöltő fegyveres vadászatot
leszámítva a hagyományos vadászati módok gyakorlása – a vonatkozó vizsga
letétele után – már 15 éves kortól legyen lehetséges.
Véleménye szerint ezt
akár egyfajta vadászjelöltségnek is lehetne tekinteni.

Németh Balázs felvetette, hogy a hagyományos vadászati módokat űzők
külön vadászjegyet válthassanak, ennek részleteit a jogszabály-módosításhoz
beadott javaslatokban kellene leírni. Ezzel összefüggésben felmerült az is,
hogy a vadászíjász és solymász – és a jövőben minden bizonnyal az elöltöltő
fegyveres és agarász – kiegészítő vizsgák bizonyítványait célszerű lenne
újratervezni.

 

Az
OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága

Elnök

Ambrózy Árpád, a Magyar Vadászíjász Egyesület elnöke. Gyerekkora óta
vadászik, solymászkodással kezdte pályafutását több mint 40 éve. A puskás
vadászat után, mintegy 20 évvel ezelőtt szeretett bele a vadászíjászatba, és
aktívan dolgozott azért, hogy ez legális vadászati móddá váljon. A hagyományos
vadászati módok közül csak az agarászat maradt ki az életéből. Korábban
dolgozott a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságnál is vadőrként, így
testközelből ismeri a szakmát. Rendszeresen publikál a szaksajtóban, és a
médiában is szerepel a hagyományos vadászati módok apropóján. Nyolc éve
„csempészte vissza” a gödöllői kastélyba a vadászatot, az ott rendezett
vadásznap nem hivatalosan a „hagyományos vadászati módok napja”.

Tagok

Glück Balázs a Magyar Vadászíjász Egyesület titkára. 18 éves kora óta
vadászik, vadgazdálkodási szakirányú végzettsége is van. 11 éve csak íjjal
vadászik, korábban a puskás vadászat mellett sokat kotorékozott, így a
vadászkutyák is közel állnak hozzá. Rendszeresen publikál a Nimród
Vadászújságban. Nem csak a vadászíjászat érdekeit igyekszik védeni, minden
vadászati mód mellett kiáll.

Prágay István a Magyar Solymász Egyesület elnöke. Több mint egy
évtizede solymászik, valamivel később a vadászíjászatot is elkezdte, az
Egyesületbe idén lépett be. Miután tagja lett az MSÉ-nek, rövidesen gazdasági
vezető lett, és ezután a nehéz anyagi körülményeket pár év alatt sikerült
konszolidálnia a szervezetnek. Ezért is választották meg idén elnöknek.

Szabó László nyugalmazott Pest-megyei vadászati főfelügyelő. 1970 óta
vadászik, de a solymászat 7-8 éves kora óta foglalkoztatja. Pályája során dolgozott
a mezőgazdaságban, volt főagronómus, megszerezte a vadászati szakmérnöki
képesítést, több mint tíz évig dolgozott vadőrként majd – szintén több mint egy
évtizedig – volt Pest megye vadászati főfelügyelője. Manapság egyre kevesebben
vadászik fegyverrel.

Keresztes János az Országos Agarász Egyesület elnöke. Szakmáját tekintve
agrármérnök és közgazdász, a rendszerváltás után saját vállalkozást is
indított. Gyerekkora óta vadászik, vendéget is kísér. Szerelme az agár. Reméli,
hogy ha az általa is képviselt vadászati mód engedélyezett lesz, tovább
színesítik a hazai vadászati palettát.

Pomázi Ágoston a Magyar Agár
Tenyésztő és Hagyományőrző Egyesület elnöke. Évtizedek óta vadászkutyázik,
saját bevallása szerint „csak lajkája nem volt még”. Ugyancsak évtizedeket
dolgozott vadőrként, és ebből az állásból ment nyugdíjba. Az OMVK Kinológiai
Szakbizottságának első elnöke volt, jelenleg is tagja.

Németh Balázs a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek és Vadászok Szövetségének
elnöke. A vadászat mellett vérebezik is, illetve elöltöltő fegyveres lövészként
rendszeresen szerez helyezéseket hazai és nemzetközi versenyeken. Mindemellett
egy történelmi fegyverekre, lőszertöltésre, vadászatra specializálódott
szakportált üzemeltet kapszli.hu címen, valamint egy hasonló profilú üzlet
tulajdonosa is.

Pólik Sándor a Magyar Elöltöltő-Fegyveres Lövészek és Vadászok
Szövetségének főtitkára. Okleveles agrármérnök. Az OMVK Veszprém megyei
Területi Szervezetének honlapját szerkeszti. Többször publikált a szaksajtóban.