Alap változat

Megjelenés dátuma: 2018. szeptember 6.

Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) saját Facebook-oldalt indított. Az oldal célja, hogy a közösségi médiában is felületet kínáljon egyrészt az erdőkkel kapcsolatos ismeretterjesztő programoknak, másrészt megalapozott információkat osszon meg a társadalommal a magyar erdőkkel kapcsolatban. A tartalmak között így helyet kapnak az Erdei Vándortábor Program, az Erdővarázs Családi Nap, az Erdők Hete rendezvénysorozat, vagy éppen a „Fedezd fel az örökséged!” erdőismereti vetélkedő történései, de az erdészeti erdei iskolák, a Fa Book erdei fahatározó vagy Az év fája program ismeretanyaga is.

Az 1851/1866-ban alapított több, mint másfél évszázados Országos Egyesület az erdész szakmai közönség, azon belül az Egyesületi tagság aktivitására is számít az oldal népszerűsítésében. Használatával olyan komoly eredmények érhetők el, mint a 2018-as év tavaszán kifejezetten a közösségi médiában lebonyolított ismeretterjesztő kampány a klímaváltozás és az erdők kapcsolatáról, amellyel több millió emberhez jutottak el az erdők megőrzésének fontosságával kapcsolatos üzenetek.

Kérjük a Facebook felülettel és elérhetőséggel rendelkezőket, hogy az OEE oldal „tetszik” opcióval való támogatását, aktiválását. Kérjük továbbá, hogy ajánlják ismerőseiknek is!Köszönjük!

Az OEE Facebook oldala itt érhető el!

Megjelenés dátuma: 2018. szeptember 12.

2018. augusztus 31-én, életének 69. életévében elhunyt Cserép János Bedő-díjas okleveles erdőmérnök, az ÉSZAKERDŐ Zrt.-t és jogelődeit 1985-2010 között vezérigazgató, az Országos Erdészeti Egyesület 2002-2006 közötti elnöke, 1996-1998 és 2010-2014 között elnökségi tag, Észak-Magyarországi régióképviselő, 1979-1982 között a Sárospataki, majd 1986-2014 között az Miskolci Helyi Csoport elnöke, 1996-1999 és 1999-2002 között a FAGOSZ korábbi elnöke.

Gyászjelentés - Cserép János

Megjelenés dátuma: 2018. szeptember 05.

2018. szeptember 1-én az állami erdőgazdaság a VADEX Mezőföldi Zrt. által került immár 12. alkalommal megrendezésre a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál Soponyán, ahol a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vendéglátási ágazata is képviseltette magát egy főzőcsapattal, a „Gyulaji Főzőmesterek” névvel. A Gyulaj Zrt-nek a csapatát nem volt könnyű a vadászidény kezdetén és a sűrű vadászvendég forgalom idején - a szarvasbőgés időszakában - összeállítani. Zsoldos Lajos vendéglátási ágazatvezető által kijelölt csapat tagjai: Horváth Lajos óbíródi főszakács vezetésével, Balogh Jánosné, Tothi Ildikó, Banász Zoltánné voltak. A vadgasztronómiai fesztivál szervezőinek egyik fő célja a kiváló magyar és rendkívül egészséges, ízletes biotermék a vadhús népszerűsítése Magyarországon, mindezt nemzetközi kitekintéssel. Európában elismert és rendkívül keresett vadhús termékeket állít elő és exportál a két 100%-ban állami tulajdonú vadfeldolgozó, a VADEX Zrt. Soponyai Vadfeldolgozó Üzeme és az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft., utóbbiban a Gyulaj Zrt. is résztulajdonos. Fontos a rendezőknek, hogy a vadgasztronómia mellett az ősi emberi tevékenységet a vadászatot, annak ágait és az ahhoz szorosan kapcsolódó vadászati kultúrát is megismertessék a résztvevőkkel. A már hagyományosan megrendezésre kerülő soponyai nemzetközi vadgasztronómiai versenyen 55 csapat mérette meg főzőtudományát, cégek, kiváló vadászházi sok esetben profi chefek vezetésével! A csapatoknak kora reggel kellett eldönteniük, hogy mit főzzenek, hisz közvetlenül a verseny előtt sorsolással szembesültek azzal, hogy melyik vad húsa lesz az alapanyaguk. Míg a csapatok főztek, addig a hatalmas látogatói létszámban érkezőket a színpadokon, kiállító helyeken remek programokkal, műsorokkal, bemutatókkal várták. A fesztivál a szokásosnál is nagyobb mértékben családcentrikus, így a kilátogató családoknak, kicsiknek és nagyoknak be tudták mutatni a gasztronómiának ezt az oldalát. Csodás illatok szálltak a levegőben, a kilátogatókat oda is csalták a főzősátrakhoz, pavilonokhoz, ahol magyar vadból készült finomabbnál finomabb ételeket kóstolhattak.

Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak:

Soponya 2018  Soponya 2018  Soponya 2018

További képek az alábbi linkre kattintva tekinthetőek meg:

KATT IDE!

Megjelenés dátuma: 2018. szeptember 05.

Európa szerte egyre többeket érintő probléma az afrikai sertéspestis (ASP). A betegség további terjedésének megakadályozásához a legfontosabb a megelőzés, a járványvédelmi szabályok szigorú betartása. Többek között erről, de az ASP vírusának jellemzőiről és a betegség tüneteiről is szól egy friss, rövid videó, amely nemrég magyar nyelven is elérhetővé vált a NÉBIH honlapján az alábbi linken.

A videó az alábbi linken nézhető meg (a YouTue beállításainál a magyar felirat is kiválasztható!)

http://portal.nebih.gov.hu/-/jarjunk-egy-lepessel-az-asp-elott-

Megjelenés dátuma: 2018. augusztus 13.

Interjú Gőbölös Péterrel, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatójával a Koppány Televízió '15 perc" című műsorában.

Megjelenés dátuma: 2018. július 13.

A következő egy hónapban fokozott figyelmet kér az autósoktól az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete. Ezen időszakra esik az őzek násza. Az üzekedés alatt az állatok nappal is aktívak, figyelmetlenek, és gyakrabban ugorhatnak ki az útra, ezzel növelve a balesetveszélyt. Az őz a legelterjedtebb nagyvadfajunk, egyedszámát mintegy 360 000-re becsülik, az ország egész területén előfordul. A hazánkban évente elütött mintegy 5-6000 nagyvadból több mint 4000 egyed őz, és a balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. Ilyenkor mindenhol – nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon! – felbukkanhatnak. Ha őzet látunk átszaladni az úton, számíthatunk rá, hogy másik is követi, így mindenképp lassítsunk, dudáljunk! Amennyiben az autó elé ugrik, az egyetlen megoldás a vészfékezés, így ügyeljünk a követési távolságra is! Semmiképp se rántsuk félre a kormányt, ne próbáljuk kikerülni az állatot, mivel ez további balesetveszélyes helyzethez vezethet! Amennyiben vaddal ütközünk, feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget, mivel a vadelütés közúti balesetnek minősül. Értesíteni kell a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezetet (általában vadásztársaságot) is, erről a rendőrhatóság gondoskodik.

Balesetveszély az utakon! -Blaumann Ödön felvétele

Fotó: Blaumann Ödön

Megjelenés dátuma: 2018. július 11.

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) immár több éve rendezi meg hagyományosan az erdésztechnikusok számára az Év erdésze versenyt. Idén, az OEE 149. Vándorgyűlése előtti napokban, a Délalföldi Erdészeti Zrt. szervezésében, Gyulán zajlott ezen megmérettetés. A területi selejtezőkön túljutott 21 hazai és a 3 erdélyi versenyző az erdészeti és vadgazdálkodási ismereteikben, gyakorlati és elméleti feladatok megoldásában mérkőztek meg egymással, két napon keresztül. Erdőállomány leírás, élőfakészlet leírása körlapösszeg méréssel, választékolás, növény-, rovar- és károsítók felismerése, famagasság- és fatérfogat becslés, gyérítésjelölés, rönk- és sarang számbavétel, közjóléti feladatok, lövészet, távolságbecslés és trófeaminősítés versenyszámok követték egymást. Ez utóbbi számban, ahol az őz, muflon dám és gímszarvas trófeák bírálatát kellett elvégezni, az erdőben különböző távolságokban elrejtett preparátumokon, Papp József, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdésztechnikusa volt a legjobb versenyző. Összesítésben a Bakonyerdő Zrt. erdésze, Tóth Péter lett az első helyezett. Gratulálunk minden versenyzőnek, akik időt nem sajnálva készültek fel az országos versenyre.

Az alábbi kép rákattintással tovább nagyítható:

A 2018-as erdészverseny résztvevői Gyulán

Megjelenés dátuma: 2018. július 10.

Pénteken második alkalommal szerveztek Háromszéken székelyföldi erdésztalálkozót. Az elsőre 2015. július 17-én Zágonban a Mikes–Szentkereszty-kastély parkjában került sor. Az ozsdolai, sorban a hetedik székelyföldi erdésztalálkozó megszervezését a berecki és a kézdialmási magánerdészetek vállalták fel a helyi polgármesteri hivatal közreműködésével. Az egész napos rendezvényen az ozsdolai Kun Kocsárd-iskola udvarán közel négyszáz erdész volt jelen tizenöt magánerdészetet, erdőrendészeti hivatalt és erdészeti kerületet képviselve.

A cikk további folytatása az alábbi képekre kattintva érhetőek el:

Háromszék független online napilap cikke

Székelyföldi Hírmondó cikke

Megjelenés dátuma: 2018. július 9.

Szomorúan közöljük, hogy 2018. június 30-án hajnalban, életének 75. évében elhunyt Herczeg Miklós okleveles erdőmérnök, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének (EFDSZ) alapító tagja, 1993-2009-ig első főtitkára. Herczeg Miklós 2003-2009. között a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. egykori Igazgató Tanácsának tagja is volt. Az örök világosság fényeskedjék Neki, nyugodjon békében!

Herczeg Miklós okleveles erdőmérnök

Megjelenés dátuma: 2018. június 27.

Az ECHO TV - Zöld Világ c. magazinműsor - Erdészeti génmegőrzési nap a Gyulaj Zrt.-nél. A Gyulaj Zrt.-nél tartott konferencia témájáról szóló rész 8 perc 15 másodpercnél kezdődik. A Gyulaj Zrt. részéről Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető nyilatkozik.

Echo TV- Zöld Világ c. magazinműsor

Megjelenés dátuma: 2018. június 25.

A közel 170 éves Országos Erdészeti Egyesület 2018. június 22-23-án Gyulán tartotta a 149. Vándorgyűlését az állami DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. főszervezésében és vendéglátásában. Az erdészeti Vándorgyűlésen, több mint 700 szakember vett részt a Kárpát-medencéből, mind az ünnepi közgyűlésen, mind pedig a terepi, szakmai bemutatókon. A rendezvény második napján a záróünnepségen Gyula főterén, az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelynél Zambó Péter OEE elnök zárszavát követően vette át a patinás egyesületi vándorzászlót Spiegel Endrétől a DALERD Zrt. vezérigazgatójától, a jövő évi 150. évi jubileumi Vándorgyűlés főszervezője, az állami Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. nevében és képviseletében Gőbölös Péter vezérigazgató. A Gyulaj Zrt. vezérigazgatója először gratulált a Csongrád és Békés megyei Kollégáknak a parádés szervezésért, majd elmondta, hogy utoljára ilyen magas szintű ünnepi rendezvény 1973-ban volt a Zrt. jogelődjének működési területén, melyet akkor az elődök magas szinten szerveztek meg. A rendezvény során be fogják mutatni a két napra Tolna megyébe költöző Kárpát-medencei – előzetesen várhatóan hétszáz – erdészeti szakembernek, a magyar és a nemzetközi sajtónak a tolnai táj erdő- és vadgazdálkodását, az itt végzett minden jelentős szakmai tevékenységét, összefoglalva a több évszázados tájgazdálkodást, a táj társulás ökológiáját, az erdészek által tervezett, megvalósított és fenntartott termelést szolgáló gazdálkodási objektumokat, a rendkívül népszerű és elismert közjóléti- és turisztikai objektumokat, természetesen mindezt kiegészítve a térség művészeti értékeinek és népi kultúrájának bemutatásával. A csodálatos vándorzászlót örömmel lengette meg az egybegyűlt közönségnek az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelynél Gőbölös Péter vezérigazgató, invitálva a hallgatóságát és a jelenlévő sajtón keresztül a magyar erdészeti szakembereket Tolna megyébe.

Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak!

Zászlóátvétel Gyulán  Zászlóátvétel Gyulán  Zászlóátvétel Gyulán

További megjelenések a cikk kapcsán:

Gyulai Hírlap cikke

Megjelenés dátuma: 2018. június 15.

Nagygyörgy Sándor fotóművész özvegyétől gyönyörű kivitelű emlékérmeket kapott a Gemenc Zrt. és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 2018. május 25-én. A két cég inspirációt adott és biztosított lehetőségeket a nemzetközi hírű természetfotósnak a folyamatos alkotáshoz, számos csodálatos természetfotót életre hívva ezzel. dr. Ábrahám Mariann  a fotóművész hagyatékából rendezett kiállításra hozta magával a plaketteket a Gemenc Zrt. pörbölyi Ökoturisztikai Központjába. A több ezer képet tartalmazó gyűjteményből válogatott tárlat megnyitója egyben a hagyaték átvételét is szimbolizálta, hiszen az özvegy a Gemenc Zrt. kezelésére bízta a nagyításokat, filmnegatívokat és diapozitívokat tartalmazó archívumot.

1933-ban született Nyíregyházán. Gyermekéveit Hódmezővásárhelyen töltötte. Természetszeretete és az az utáni vágyódása már ekkor megmutatkozott; már ekkor rengeteg időt töltött a számára valóságos dzsungelt jelentő helyi parókia kertjében. Egyik visszaemlékezésében így fogalmazott:  „A természetbe nekem sohasem kellett kimenni. Mindig benne éltem, az jelentette igazi otthonom.”  Érettségi vizsgáit is az itteni Bethlen Gábor Gimnáziumban tette le. Kisebb szegedi kitérő után (ahol földrajz-rajz szakos pedagógushallgató volt), 1953. és 1959. között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult és szerzett festőművészi diplomát.1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművészként tevékenykedett. 1977-től haláláig a NIMRÓD vadászmagazin munkatársa. 1970-től a Fotóművész Szövetség oszlopos tagja, 1978-79-ben a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának művészeti vezető lett, valamint ’78-tól a Nimród Fotóklub elnöke, 1981-től pedig a Nemzetközi Természetfotós Szövetség alelnöke (alapítás éve). A magyar vad- és természetfotózás egyik emblematikus alakja, melyet számos budapesti, itthoni és külföldi tematikus kiállítása is igazol Gyulaj/Tamásitól (2004.), Rómán, Berlinen és Monacón (1979-től) át egészen az indiai Új Delhi-ig (1980.).Hazai és nemzetközi elismertségét díjai, valamint publikációi és leközölt képei (Wild und Hund, Die Pirsch, Jäger, Caccia, RevueHongroise, Der Anblick, Nimród, Vadászlap, Búvár, stb.) mutatják meg legjobban. 1989-ben, egyik legnagyobb elismerésként Érdemes Művész kitüntetést is megkapta.Leghíresebb fotói is a vadfotózás világából származnak, úgy mint a 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás I. díját is elhozó munkája, így a Tolna megyei Gyulajban fotózott „Dámbika” (Gyulaj, 1970.) című fotója is. Szarvasbőgés idején, 1993. szeptemberében hunyt el, sírja a Farkasréti Temetőben található. Emlékére alapították a Nagygyörgy Sándor- díjat. Lánya, Nagygyörgy Ágnes szobrászművész.

„A vadfotózásban a természethez való közelítés önmagában is ellentmondásos. Bár kimeríthetetlen, egy-egy állat viselkedése szinte vég nélküli variációs lehetőséget kínál; a környezet, a saját nézőpont, a modellel való kapcsolatteremtés alig befolyásolható….A művességnek, a részletgazdagság egységének ilyen fokára a felfedezés, a megismerési vágy szenvedélyével lehet csak eljutni…”

idézet Nagygyörgy Sándor jegyzeteiből)

Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak:

Nagygyörgy Sándor Emlékplakett Gyulajnak és Gemencnek  Nagygyörgy Sándor Emlékplakett Gyulajnak és Gemencnek

 

Megjelenés dátuma: 2018. június 13.

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága, valamint a NAIK-ERTI közös szervezéseben erdészeti génmegőrzési szakmai napot tartottak Lengyel-Annafürdőn A konferencia előadásai többek között az erdészeti génmegőrzés szerepe az erdőgazdálkodásban, a klímaváltozás hatásai és a szaporítóanyag-választás a klímaváltozás tükrében voltak. A premier műsort 2018. június 15-én, pénteken 17:30 órakor, az ismétlést június 17-én, vasárnap 10:30 órakor láthatják a Kedves Nézők a ZÖLD VILÁG TV Magazinban, az ECHO TV csatornán.

Génmegőrzési előadás a Gyulaj Zrt.-nél

További képek és a cikk eredetije a fenti képre kattintva tekinthető meg!

„Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője”

„Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője” címmel, helyszíni bemutatóval egybekötött szakmai napot szervezett a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erdészeti bemutatóra a Nébih „140 éves a vetőmagvizsgálat” jubileumi programsorozatának részeként került sor a Lengyel-Annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központban. Célja a hazai erdőgazdálkodásban, illetve az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési módszerek és pályázati lehetőségek megismertetése volt, amely a magyar erdőgazdálkodás jövőjét közép- és hosszú távon is befolyásolja.

 „A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás csak úgy tud megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak, ha sikerül felkutatni, megőrizni és céltudatosan hasznosítani a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat. Ilyen ’kézenfekvő’ erőforrásaink saját erdőállományaink és a bennük előforduló őshonos fafajaink, amelyek megőrzése és hasznosítása a mindennapi gazdálkodásunkban kiemelten fontos szakmai feladat.” – mondta Gőbölös Péter vezérigazgató a Gyulaj Zrt. és a Nébih közös szakmai bemutatóján.

A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. „A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű szaporítóanyag használat alapvető nemzetgazdasági érdek.” – hangsúlyozta dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője.

A hazai őshonos tölgy fajok génmegőrzési módszereit (in situ és ex situ megőrzési módok), valamint a helyi szelekciós nemesítési program eredményeként kialakított szaporítóanyag-forrásokat a Nébih munkatársai mutatták be a szakmai napon. Az előadások során elhangzott, hogy számottevő eredményeket sikerült felmutatni a kocsánytalan tölgy és újabban az olasz molyhos tölgy génmegőrzésében. Az erdőgazdaság területén az 1990-es évek végétől elkezdett élőhely felmérési és szelekciós munka eredményeként tartják fenn a legértékesebb kocsánytalan tölgy genotípusokat. A felkutatott törzsfák utódaiból magtermesztő ültetvény is létesült, és az innen származó szaporítóanyagot már évek óta felhasználják erdőgazdaság saját erdősítéseiben.

„A tolnai térségben előforduló őshonos tölgy állományok védelme és megőrzése nem önmagáért való, hiszen ezek a ’genetikai erőforrások’ biztosítják a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait. A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében fontos szerepet kaphatnak az eddig kevésbé ismert, de az állományokban most is jelenlévő hazai szárazságtűrő fafajaink. A ’Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ szlogent szem előtt tartva kutattuk fel az őshonos olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) előfordulásokat és tervezzük hasznosítani azok szaporítóanyagát az erdőgazdaságnál,” – emelte ki Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető az erdészek szerepét őshonos fafajaink genetikai erőforrásaink megőrzésében és szélesebb körű erdészeti hasznosításában.

Az erdészeti genetikai erőforrások fenntartására, ill. fejlesztésére összesen 3.3 Milliárd forint értékben pályázati források állnak rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban. Ezek a pénzügyi források nagy segítséget jelenhetnek az erdőgazdálkodás jelen nehézségeinek, de főleg a közeljövő kihívásainak megoldásában.” – hívta fel a figyelmet a pénzügyi források hasznosítására dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője.

A program délutáni részében a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén végzett közel két évtizedes szakmai munka eredményeivel ismerkedtek a résztvevők. Többek között megtekintették a 15 éve telepített kocsánytalan tölgy magtermesztő ültetvényt (HU/QUPE-33-121042), valamint az ültetvény egyes genotípusainak anyanövényeit tartalmazó magtermelő állományt (HU/QUPE-22-121102) Lengyel határában, felkeresték az egyik in situ erdészeti génrezervátum területnek kiválasztott olasz molyhos tölgy állományt és a benne feltérképezett törzsfákat (Mucsi 14G erdőrészlet), továbbá az értékes helyi genotípusok ex situ megőrzéséhez szükséges növényanyag előállítását a közeli csibráki csemetekertben. A szakmai programon résztvevő mintegy 70 szakember értékes információkkal gazdagodva és előremutató gondolatokkal felvértezve távoztak a rendezvényről.

Szakmai előadások
Az erdészeti génmegőrzés szerepe az erdőgazdálkodásban (Bordács S. NÉBIH)
In situ génmegőrzés lehetőségei (Nagy L., NAIK-ERTI)
Ex situ génmegőrzés módszereinek bemutatása a Gyulaj Zrt. példáján (Bordács S.,NÉBIH)
Szaporítóanyag-források és ex situ gyűjtemények az erdőművelés szolgálatában (Pintér B., Bordács S., NÉBIH) 
DNS-alapú vizsgálati módszerek a génmegőrzésben- Genetikai monitoring (Cseke K.-Nagy L. ERTI, Bordács S., NÉBIH)
Szaporítóanyag- választás a klímaváltozás tükrében (Borovics A., NAIK-ERTI)
Összegzés és zárszó a szakmai előadásokhoz
Ebédszünet, majd beszállás a gépjárművekbe
Szakmai bemutatók a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területének
Kocsánytalan tölgy magtermesztő ültetvény, Lengyel
Kocsánytalan tölgy magtermelő állomány, Lengyel
Olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) in situ génrezervátumok és törzsfák, Mucsi
Kiindulási növényanyag előállítása (ex situ génmegőrzés), Csibrák csemetekert

 

A Gyulaj Zrt. saját képei a következő linkre kattintva tekinthetőek meg ITT!

További megjelenések a hír kapcsán:

A Fatáj Online magazin cikke

NÉBIH kiadvány

Megjelenés dátuma: 2018. június 6.

Az Országos Erdészeti Egyesület mély fájdalommal tudatja, hogy 86 éves korában elhunyt dr. Király Pál Bedő-díjas erdőmérnök, szakújságíró, lapszerkesztő, a magyar erdészeti szaksajtó történetében a legtöbbet publikáló szakíró, az Egyesület Tiszteletbeli Tagja, egykori főtitkára, korábbi alelnöke, az Erdészettörténeti Szakosztály alapító tagja, majd elnöke. Végső búcsúztatásáról később intézkednek.

 

Megjelenés dátuma:2018. június 4.

Az ECHO TV-n sugárzott adásblokk a Reviczkyvel az Erdőben – Gyulajban sorozatról (werkfilm részlet). A Reviczkyvel az Erdőben ezúttal Tolna megyébe, a 23.000 hektáron gazdálkodó Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. egyik erdőrészébe látogatott el. Gyulaj neve fogalom a vadászok számára, hiszen a helyi dámszarvas állomány világhírű. De a gím- és a vaddisznó gazdálkodásukra is igen büszkék a Gyulaj Zrt. szakemberei, ill. a nagy létszámú nagyvadállomány mellett megvalósított természetszerű erdőgazdálkodásukra, melynek a színvonala évről-évre nő, tartalmilag, szakmailag szebb és pontosabb. A talajok szerény adottságai miatt a gyulaji erdők ugyan nem vetekednek a vadállomány színvonalával, de amit csak lehet, az erdőgazdaság kihoz a lehetőségekből.