Megjelenés dátuma: 2018. június 27.

Az ECHO TV - Zöld Világ c. magazinműsor - Erdészeti génmegőrzési nap a Gyulaj Zrt.-nél. A Gyulaj Zrt.-nél tartott konferencia témájáról szóló rész 8 perc 15 másodpercnél kezdődik. A Gyulaj Zrt. részéről Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető nyilatkozik.

Megjelenés dátuma: 2018. június 25.

A közel 170 éves Országos Erdészeti Egyesület 2018. június 22-23-án Gyulán tartotta a 149. Vándorgyűlését az állami DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. főszervezésében és vendéglátásában. Az erdészeti Vándorgyűlésen, több mint 700 szakember vett részt a Kárpát-medencéből, mind az ünnepi közgyűlésen, mind pedig a terepi, szakmai bemutatókon. A rendezvény második napján a záróünnepségen Gyula főterén, az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelynél Zambó Péter OEE elnök zárszavát követően vette át a patinás egyesületi vándorzászlót Spiegel Endrétől a DALERD Zrt. vezérigazgatójától, a jövő évi 150. évi jubileumi Vándorgyűlés főszervezője, az állami Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. nevében és képviseletében Gőbölös Péter vezérigazgató. A Gyulaj Zrt. vezérigazgatója először gratulált a Csongrád és Békés megyei Kollégáknak a parádés szervezésért, majd elmondta, hogy utoljára ilyen magas szintű ünnepi rendezvény 1973-ban volt a Zrt. jogelődjének működési területén, melyet akkor az elődök magas szinten szerveztek meg. A rendezvény során be fogják mutatni a két napra Tolna megyébe költöző Kárpát-medencei – előzetesen várhatóan hétszáz – erdészeti szakembernek, a magyar és a nemzetközi sajtónak a tolnai táj erdő- és vadgazdálkodását, az itt végzett minden jelentős szakmai tevékenységét, összefoglalva a több évszázados tájgazdálkodást, a táj társulás ökológiáját, az erdészek által tervezett, megvalósított és fenntartott termelést szolgáló gazdálkodási objektumokat, a rendkívül népszerű és elismert közjóléti- és turisztikai objektumokat, természetesen mindezt kiegészítve a térség művészeti értékeinek és népi kultúrájának bemutatásával. A csodálatos vándorzászlót örömmel lengette meg az egybegyűlt közönségnek az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelynél Gőbölös Péter vezérigazgató, invitálva a hallgatóságát és a jelenlévő sajtón keresztül a magyar erdészeti szakembereket Tolna megyébe.

Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak!

További megjelenések a cikk kapcsán:

Megjelenés dátuma: 2018. június 15.

Nagygyörgy Sándor fotóművész özvegyétől gyönyörű kivitelű emlékérmeket kapott a Gemenc Zrt. és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 2018. május 25-én. A két cég inspirációt adott és biztosított lehetőségeket a nemzetközi hírű természetfotósnak a folyamatos alkotáshoz, számos csodálatos természetfotót életre hívva ezzel. dr. Ábrahám Mariann  a fotóművész hagyatékából rendezett kiállításra hozta magával a plaketteket a Gemenc Zrt. pörbölyi Ökoturisztikai Központjába. A több ezer képet tartalmazó gyűjteményből válogatott tárlat megnyitója egyben a hagyaték átvételét is szimbolizálta, hiszen az özvegy a Gemenc Zrt. kezelésére bízta a nagyításokat, filmnegatívokat és diapozitívokat tartalmazó archívumot.

1933-ban született Nyíregyházán. Gyermekéveit Hódmezővásárhelyen töltötte. Természetszeretete és az az utáni vágyódása már ekkor megmutatkozott; már ekkor rengeteg időt töltött a számára valóságos dzsungelt jelentő helyi parókia kertjében. Egyik visszaemlékezésében így fogalmazott:  „A természetbe nekem sohasem kellett kimenni. Mindig benne éltem, az jelentette igazi otthonom.”  Érettségi vizsgáit is az itteni Bethlen Gábor Gimnáziumban tette le. Kisebb szegedi kitérő után (ahol földrajz-rajz szakos pedagógushallgató volt), 1953. és 1959. között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult és szerzett festőművészi diplomát.1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművészként tevékenykedett. 1977-től haláláig a NIMRÓD vadászmagazin munkatársa. 1970-től a Fotóművész Szövetség oszlopos tagja, 1978-79-ben a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának művészeti vezető lett, valamint ’78-tól a Nimród Fotóklub elnöke, 1981-től pedig a Nemzetközi Természetfotós Szövetség alelnöke (alapítás éve). A magyar vad- és természetfotózás egyik emblematikus alakja, melyet számos budapesti, itthoni és külföldi tematikus kiállítása is igazol Gyulaj/Tamásitól (2004.), Rómán, Berlinen és Monacón (1979-től) át egészen az indiai Új Delhi-ig (1980.).Hazai és nemzetközi elismertségét díjai, valamint publikációi és leközölt képei (Wild und Hund, Die Pirsch, Jäger, Caccia, RevueHongroise, Der Anblick, Nimród, Vadászlap, Búvár, stb.) mutatják meg legjobban. 1989-ben, egyik legnagyobb elismerésként Érdemes Művész kitüntetést is megkapta.Leghíresebb fotói is a vadfotózás világából származnak, úgy mint a 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás I. díját is elhozó munkája, így a Tolna megyei Gyulajban fotózott „Dámbika” (Gyulaj, 1970.) című fotója is. Szarvasbőgés idején, 1993. szeptemberében hunyt el, sírja a Farkasréti Temetőben található. Emlékére alapították a Nagygyörgy Sándor- díjat. Lánya, Nagygyörgy Ágnes szobrászművész.

„A vadfotózásban a természethez való közelítés önmagában is ellentmondásos. Bár kimeríthetetlen, egy-egy állat viselkedése szinte vég nélküli variációs lehetőséget kínál; a környezet, a saját nézőpont, a modellel való kapcsolatteremtés alig befolyásolható….A művességnek, a részletgazdagság egységének ilyen fokára a felfedezés, a megismerési vágy szenvedélyével lehet csak eljutni…”

idézet Nagygyörgy Sándor jegyzeteiből)

Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak:

Megjelenés dátuma: 2018. június 13.

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága, valamint a NAIK-ERTI közös szervezéseben erdészeti génmegőrzési szakmai napot tartottak Lengyel-Annafürdőn A konferencia előadásai többek között az erdészeti génmegőrzés szerepe az erdőgazdálkodásban, a klímaváltozás hatásai és a szaporítóanyag-választás a klímaváltozás tükrében voltak. A premier műsort 2018. június 15-én, pénteken 17:30 órakor, az ismétlést június 17-én, vasárnap 10:30 órakor láthatják a Kedves Nézők a ZÖLD VILÁG TV Magazinban, az ECHO TV csatornán.

További képek és a cikk eredetije a fenti képre kattintva tekinthető meg!

„Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője”

„Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője” címmel, helyszíni bemutatóval egybekötött szakmai napot szervezett a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erdészeti bemutatóra a Nébih „140 éves a vetőmagvizsgálat” jubileumi programsorozatának részeként került sor a Lengyel-Annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központban. Célja a hazai erdőgazdálkodásban, illetve az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési módszerek és pályázati lehetőségek megismertetése volt, amely a magyar erdőgazdálkodás jövőjét közép- és hosszú távon is befolyásolja.

 „A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás csak úgy tud megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak, ha sikerül felkutatni, megőrizni és céltudatosan hasznosítani a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat. Ilyen ’kézenfekvő’ erőforrásaink saját erdőállományaink és a bennük előforduló őshonos fafajaink, amelyek megőrzése és hasznosítása a mindennapi gazdálkodásunkban kiemelten fontos szakmai feladat.” – mondta Gőbölös Péter vezérigazgató a Gyulaj Zrt. és a Nébih közös szakmai bemutatóján.

A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. „A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű szaporítóanyag használat alapvető nemzetgazdasági érdek.” – hangsúlyozta dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője.

A hazai őshonos tölgy fajok génmegőrzési módszereit (in situ és ex situ megőrzési módok), valamint a helyi szelekciós nemesítési program eredményeként kialakított szaporítóanyag-forrásokat a Nébih munkatársai mutatták be a szakmai napon. Az előadások során elhangzott, hogy számottevő eredményeket sikerült felmutatni a kocsánytalan tölgy és újabban az olasz molyhos tölgy génmegőrzésében. Az erdőgazdaság területén az 1990-es évek végétől elkezdett élőhely felmérési és szelekciós munka eredményeként tartják fenn a legértékesebb kocsánytalan tölgy genotípusokat. A felkutatott törzsfák utódaiból magtermesztő ültetvény is létesült, és az innen származó szaporítóanyagot már évek óta felhasználják erdőgazdaság saját erdősítéseiben.

„A tolnai térségben előforduló őshonos tölgy állományok védelme és megőrzése nem önmagáért való, hiszen ezek a ’genetikai erőforrások’ biztosítják a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait. A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében fontos szerepet kaphatnak az eddig kevésbé ismert, de az állományokban most is jelenlévő hazai szárazságtűrő fafajaink. A ’Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ szlogent szem előtt tartva kutattuk fel az őshonos olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) előfordulásokat és tervezzük hasznosítani azok szaporítóanyagát az erdőgazdaságnál,” – emelte ki Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető az erdészek szerepét őshonos fafajaink genetikai erőforrásaink megőrzésében és szélesebb körű erdészeti hasznosításában.

„Az erdészeti genetikai erőforrások fenntartására, ill. fejlesztésére összesen 3.3 Milliárd forint értékben pályázati források állnak rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban. Ezek a pénzügyi források nagy segítséget jelenhetnek az erdőgazdálkodás jelen nehézségeinek, de főleg a közeljövő kihívásainak megoldásában.” – hívta fel a figyelmet a pénzügyi források hasznosítására dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője.

A program délutáni részében a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén végzett közel két évtizedes szakmai munka eredményeivel ismerkedtek a résztvevők. Többek között megtekintették a 15 éve telepített kocsánytalan tölgy magtermesztő ültetvényt (HU/QUPE-33-121042), valamint az ültetvény egyes genotípusainak anyanövényeit tartalmazó magtermelő állományt (HU/QUPE-22-121102) Lengyel határában, felkeresték az egyik in situ erdészeti génrezervátum területnek kiválasztott olasz molyhos tölgy állományt és a benne feltérképezett törzsfákat (Mucsi 14G erdőrészlet), továbbá az értékes helyi genotípusok ex situ megőrzéséhez szükséges növényanyag előállítását a közeli csibráki csemetekertben. A szakmai programon résztvevő mintegy 70 szakember értékes információkkal gazdagodva és előremutató gondolatokkal felvértezve távoztak a rendezvényről.

A Gyulaj Zrt. saját képei a következő linkre kattintva tekinthetőek meg ITT!

További megjelenések a hír kapcsán:

Megjelenés dátuma: 2018. június 6.

Az Országos Erdészeti Egyesület mély fájdalommal tudatja, hogy 86 éves korában elhunyt dr. Király Pál Bedő-díjas erdőmérnök, szakújságíró, lapszerkesztő, a magyar erdészeti szaksajtó történetében a legtöbbet publikáló szakíró, az Egyesület Tiszteletbeli Tagja, egykori főtitkára, korábbi alelnöke, az Erdészettörténeti Szakosztály alapító tagja, majd elnöke. Végső búcsúztatásáról később intézkednek.

Megjelenés dátuma:2018. június 4.

Az ECHO TV-n sugárzott adásblokk a Reviczkyvel az Erdőben – Gyulajban sorozatról (werkfilm részlet). A Reviczkyvel az Erdőben ezúttal Tolna megyébe, a 23.000 hektáron gazdálkodó Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. egyik erdőrészébe látogatott el. Gyulaj neve fogalom a vadászok számára, hiszen a helyi dámszarvas állomány világhírű. De a gím- és a vaddisznó gazdálkodásukra is igen büszkék a Gyulaj Zrt. szakemberei, ill. a nagy létszámú nagyvadállomány mellett megvalósított természetszerű erdőgazdálkodásukra, melynek a színvonala évről-évre nő, tartalmilag, szakmailag szebb és pontosabb. A talajok szerény adottságai miatt a gyulaji erdők ugyan nem vetekednek a vadállomány színvonalával, de amit csak lehet, az erdőgazdaság kihoz a lehetőségekből.