Vadászat 2010- Központban a Gyulaj Zrt. - 2010. október 27.

A spanyolok és a franciák is a magyar trófeákra hajtanak

2010. október 27. 16:12
TEOL/F.K.É.
Vadászat |
Javában tart a dámszarvasok násza, barcognak a bikák.
Az idei gímszarvasbőgéskor szép trófeákat lőttek Tolna megyében,
szakemberek szerint a dámoknál is hasonlóra lehet számítani.

Tolna megyében nagyobb dámpopuláció a Tolnai-dombvidéken, a
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. területén található. Egyedülálló
genetikai adottságokkal rendelkezik az itt élő dám-állomány, a barcogási
időszak alatt elejtett bikák jelentős része érmes minősítést kap a
hivatalos trófeabírálat során - mondta Gálos Csaba vadászati
ágazatvezető. Hozzátette, kiváló dám állomány van még a kisszékelyi és
Belecska körüli erdeikben is.

  
Gyulaj idén 4 kg körüli trófeákkal képviseli magát,
de az eddig elejtett dámbikák átlagos trófeatömege és az érmes trófeák
aránya valószínűleg meg fogja haladni a korábbi évekét.
 

A megye dámvad állományát alapjában az Eszterházy családnak
köszönheti. A 17-18. században már itt élő nagy létszámú populáció az ő
vad- és természetszeretetük eredménye. Világhírre tettek szert a 19.
században rendezett úgynevezett „Ozorai nagyvadászatok” révén, amikor is
egy évben, csak egy alkalommal, de akkor egy-két héten át vadásztak és
akkoriban hihetetlen, több ezres terítékkel büszkélkedtek. Feltehetően
már jóval korábban, a Római Birodalom fennhatósága alatt is tartottak
dámvadat Pannóniában, de erre vonatkozó, megdönthetetlen bizonyíték nem
áll rendelkezésre. Amúgy a dám az utolsó jégkorszak előtt honos vad volt
errefelé, csak a tartós jégtakaró visszaszorította a mai Irak és Irán
területére. Onnan került újra visszatelepítésre.

A Gyulaj Zrt. mindent megtesz az egyedülálló genetikai tulajdonságú
vadpopuláció fenntartásáért, mondta az ágazatvezető. Gyulaji területük
immár második alkalommal kapott különleges rendeltetésű minősítést, ami
igen komoly kötelezettségekkel jár. A minősítés célja a rendkívüli
genetikai adottságú és méltán világhírű dámvad-populáció megőrzése és
minden lehetséges eszközzel való minőségi fejlesztése. A kisszékelyi
dámvad állomány vonatkozásában is ezt tartják szem előtt. Mindez
megnyilvánul az állomány kezelésében, a szakszerű válogató vadászatban,
az egész éven át tartó és évszaktól függő mennyiségű és minőségű
takarmány biztosításában, a költséges vadföldgazdálkodásban. Valamint
abban, hogy kis létszámú, de elkötelezett szakembergárda látja el ezt a
nemes feladatot évtizedek óta, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás
érdekeinek - cseppet sem könnyű - egyeztetésével.

A kérdésre, kik vadásznak dámbikára, Gálos Csaba elmondta, külföldi
vendégkörük az elmúlt évtized során jelentős változáson esett át. A
korábban szinte kizárólagos német ajkú vadászvendégek száma csökkent a
gazdasági és társadalmi változások miatt. Megnőtt azonban az egyéb
európai országokból -  Franciaország, Spanyolország, Skandinávia,
Benelux államok, sőt a volt keleti blokk országaiból: Csehország és
Szlovákia is - a vadászati idegenforgalom. Új piacok felkutatása során
célcsoporttá vált a tengerentúli vadászok tábora is. Emellett vannak
„hűséges”, régóta visszatérő hazai törzsvendégeik, akik minden
körülmények között megkapják ugyanazt a törődést, mint külhoni társaik.