Korán kezdődik a tavasz, faültetési szezon a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nél

Megjelenés dátuma: 2020 március 04.

A klímaváltozás miatt lassan meg kell szokni a szélsőséges időjárási körülményeket, ezért a szokásostól eltérően a korai enyhe idő az erdősítési munkák megkezdését eredményezte, hiszen számos feladat vár az erdészekre tavasszal. Ha a rügyek fakadása is korán jön, igencsak rövid idő áll majd rendelkezésre a csemeték ültetésére. Egy kis történelmi visszatekintés: sorscsapásunk, hogy az első világháborút lezáró trianoni békediktátum megkötésekor 1920-ban Magyarország elvesztette területének 2/3-át, valamint erdőterületeinek több mint 80%-át. Az ország erdősültsége 11,7%-ra csökkent, a legjelentősebb fakészletekkel rendelkező országrészeket más országokhoz csatolták. A helyzet javítására, azaz új erdők létrehozására 1923-ban fogadták el azt a törvényt, amelyik megteremtette az erdőtelepítés alapjait. A magyar erdészek áldozatos munkájának köszönhetően 100 év alatt több mint egy millió hektárral, azaz kétszeresére(!) növekedett hazánk erdőterülete! Ez a nemzetközi térben is egy kiemelkedő ország teljesítmény! Az erdősültség mértéke jelenleg több mint 21 százalék, a 2030-ig szóló magyar erdőstratégia célja pedig, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. Az előttünk álló években is legkevesebb mintegy további 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési Program. Az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg erdőtelepítések. A várakozások szerint a növekvő támogatásoknak köszönhetően ez évtől új lendületet kap a folyamat, a magángazdálkodók esetén is. A tavasszal az állami erdészeti részvénytársaságok mintegy 550 hektárral bővítik a hazai erdőállományt. Sajnos a közösségi médiában sokan jelentetnek meg félrevezető álhíreket, számolnak be szisztematikus és szándékos erdőirtásokról hazánkban. A „fake news” kategóriában ezek az  emberek  azt sugalmazzák, hogy az adott erdőket felszámolnák, megszűntetnék. Az érdekes, hogy utána soha nem folytatódik a hír, hogy utána mi lesz ott. Magyarországon már 1769-től Mária Terézia rendelkezéseitől tiltják az erdők kiirtását. Csak szigorúan szabályozott és kivételes esetekben hatósági ellenőrzéssel lehetséges, amikor pl. egy közérdekű építkezés (vasút, út, autópálya, egyéb vonalas létesítmények, stb.) miatt az un. „erdő termelésből történő végleges kivonását” végre kell hajtani, de az erdészeti hatóság cserébe új erdő létrehozására kötelezi az erdőgazdálkodót. A szántó, vagy gyep művelési ágú területen végzett erdősítést nevezzük erdőtelepítésnek. Ha a fák megközelítik vagy elérik az életkoruk végét (vágáskor) akkor beadott tervek alapján az erdészeti hatóság engedélyezi a faállomány kitermelését, melynek a helyén erdősítést kell végezni, ezt „erdőfelújításnak” nevezzük, melynek befejezésére rövid határidők és rendkívül szigorú szabályok, előírások vonatkoznak. Így érhető el, hogy az ország erdőállománya nem csökken, hanem folyamatosan növekszik. Ezt a magyar erdőtörvények már az 1790/91. évi LVII. törvénycikkel kezdve – „Az erdők pusztításának megakadályozásáról” – a ma hatályos erdőtörvénnyel bezárólag tiltják és nagyon szigorúan büntetik! Tolna megye legnagyobb állami erdőgazdálkodója a Gyulaj Zrt. is kiveszi a munkából a részét, hiszen idén tavasszal nagyon jelentős erdősítési munkát végez. Erdőfelújításaiban idén tavasszal 359.000 db csemetét ültetnek és 225 mázsa makkot vetnek. A természeti károkkal sújtott erdőterületeken, pótlásokba további 336.000 db csemetét ültetnek és 1,9 tonna makkot vetnek idén tavasszal. A természetes erdőfelújításaiban, ahol az anyaállományról lepottyant makkból kelnek ki a csemeték, további 320.000 db új csemete törekszik a fényért. Így biztosítják, hogy erdőállományaik megőrizzék fatermőképességüket és a fakitermelések után újból növekedjenek a jövő generációinak érdekében, hiszen ők is szeretnék élvezni az erdő nyújtotta szolgáltatásokat, a faanyagtól kezdve a rekreációs célokon keresztül a klímavédelemig. És akkor még  nem is beszéltünk az erdőtelepítésről, ahol csak idén tavasszal 33 hektár új erdővel bővítjük Tolna megye erdőterületeit, ahova további 275.000 db csemetét ültetnek el a tolnai állami erdészek. Mindenki tehet valamit a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében, de vajon mit tehetnek a Tolna megyei erdészek, azon felül, hogy vigyáznak az erdők állapotára és fenntartható gazdálkodást folytatnak benne? A gyorsan változó klímánk a természetes ökoszisztémákat is érinti, amit már nem képes a természet lassú, evolúciós, vagy a növények természetes elterjedési folyamataival kompenzálni. Az erdészek megfigyelték, hogy mely, helyi, őshonos fafajaink rendelkeznek nagy alkalmazkodó képességgel, szélsőséges száraz, időjárásnak kitett körülmények között is fenn tudnak maradni, ezért ezen fafajok genetikai tulajdonságainak megőrzése, szaporítóanyag bázisainak kialakítása szintén kiemelt feladatai közé tartoznak. Így alakítottak ki Tolna megyében is génrezervátumokat, géngyűjteményeket és magtermesztő ültetvényeket egy kevésbé ismert, de őshonos tölgy fajunk, az olasz molyhos tölgy utolsó állományaiból, mely valószínűleg a következő 100 évben részben átveheti a szárazságot kevésbé tűrő fafajainktól a szerepet, amellett, hogy az erdők természetessége és ellenálló képessége megmarad.