A WWF Magyarország Alapítvány a négy országban megvalósuló CLIMAFORCEELIFE projekt részeként 2025. áprilisban meghirdette a “Klímabarát erdőgazdálkodó díj” pályázatot azzal a céllal, hogy a klímaadaptációs kihívásokat innovatív módon kezelő, kiemelkedő, példás szakmai gyakorlatot folytató erdőgazdálkodókat díjazza, és ráirányítsa a figyelmet a jó gyakorlatokra, ezzel is segítve terjedésüket.
A díj célja, hogy figyelemfelkeltéssel hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez és a biodiverzitás csökkenésének megállításához, továbbá az erdők multi-funkcionalitásának és természetvédelmi státuszának megszilárdításához. Emellett szándékuk egy olyan szakmai közösség megalapozása, amelyből építkezve a WWF Magyarország a pályázatra jelentkező gazdálkodókkal együttműködve tudja bemutatni az erdészeti ágazat jó gyakorlati módszereit a klímaváltozás kihívásainak kezelésére.
A pályázaton külön kategóriákban indulhattak az állami vagyonkezelésű és a magántulajdonú erdőkben gazdálkodó szervezetek, ezen belül pedig külön kerültek értékelésre a sík, illetve a domb- és hegyvidéki területeken tevékenykedő erdőgazdálkodók. A felhívásra harmincegy pályázatot nyújtottak be az állami erdőgazdálkodók, ebből kategóriánként három pályázat kapott díjat. A Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének pályázata a domb és hegyvidéki kategóriában a szakmai zsűri döntése alapján bekerült a legjobb három pályázat közé, és elnyerte a “Klímabarát erdőgazdálkodó díjat”.
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. pályázatát Horváth Csaba okl. erdőmérnök, a Hőgyészi Erdészet erdőművelési- és fahasználati műszaki vezetője állította össze.
Az elnyert díjat Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója adta át a Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségen 2025. Június 24-én.
Dr. Csóka György a szakmai zsűri nevében kiemelte a beérkezett pályázatok magas színvonalát.
A díj átadásakor a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének pályázatát így méltatta Kocsis Viktória a WWF Magyarország kommunikációs szakértője:
„A pályázó számos módszert és megközelítést felvonultat, amelyekkel komplex módon igyekszik felkészíteni az általa kezelt erdőket a klímaváltozás fokozódó hatásaira a Tolnai-dombságban.
A Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészete a Tolnai-dombság déli részén sokféle őshonos, köztük tölgy és bükk főfafajú erdőt kezel, melyek egy jelentős része Natura 2000 területen áll.
A klímabarát eszközök közül érdemes kiemelni az elnyújtott felújító vágásokat és az örökerdő-üzemmódú kezeléseket. Kíméleti területek alkalmazásával és a holt faanyag helyenként nagy mennyiségben történő visszahagyásával javítják az egyes erdőtömbök ellenálló képességét a klímaváltozással szemben is. Az erdőtelepítések során felkarolják a ritka elegyfajokat, amelyek ugyancsak a kialakuló erdő ellenálló képességének növelése irányába hatnak. Az erdészet kiemelt figyelmet fordít a területen kivételesen előforduló, klímarezisztens hibrid fafajok (pl. a kocsánytalan tölgy – olasz tölgyhibridek) genetikai állományának megőrzésére, és szaporítóanyagként való felhasználására. Kifejezetten segíti a klímaalkalmazkodást az erdőterületen történő vízvisszatartás – így tókák rendszerének kialakítása.”
A benyújtott pályázat kivonata:
A Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészete a Tolnai-dombság déli részének állami erdőgazdálkodója. Kezelt erdeinek kétharmada a Natura2000 hálózatba tartozik, ezen belül a Lengyel-Hőgyészi erdők kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területbe. Erdőgazdálkodási tevékenységünkkel törekszünk a klímaváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra. Ehhez igyekszünk olyan új gyakorlati megoldásokat alkalmazni, amivel hozzá tudunk járulni a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartásához is. Ezeket a módszereket mutattuk be a pályázatunkban, amikről az alábbiakban olvashatunk.
Erdőtelepítéseink
A Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészete 2019 óta 44 hektár új erdőt telepített mezőgazdasági művelésű területekre, ahová főleg őshonos, szárazságtűrő fafajokat ültettünk elegyesen, ritkábban előforduló elegyfafajokkal, vadgyümölcsökkel kiegészítve. Azért, hogy az erdőtelepítéseink ne csak egy-két évtized múlva kezdjék el betölteni a környezetük számára kedvező mikroklimatikus hatásokat, egy új technikát alkalmazunk pár éve. A telepítés kivitelezésekor ültetés előtt pillangós növényekből álló magkeverékével vetjük be a terület. Ezzel a technikával már az első évben dús, évelő lágyszárú vegetáció borítja be a talajfelszínt, így jelentősen csökken a gyomosodás, és kevesebb gépi ápolásra van szükség, amivel széndioxid kibocsájtást is tudunk csökkenteni. A csemetékkel a pillangós növények tapasztalataink szerint nem konkurálnak, sőt még plusz nitrogént is juttatnak a talajba, ami segíti a növekedésüket. A talajfelszín már az első évtől sokkal kevésbé melegszik fel, csökken a kipárolgás, így mérséklődtek az aszálykáraink, az erdőtelepítés előbb záródik. A virágzó pillangós növények a rovarok számára táplálkozó- és élőhelyet biztosítanak.
Genetikai erőforrások fejlesztése és fenntartása:
A 2010-es évek közepétől kezdtünk megoldást keresni az egyre hosszabb aszályos periódusok miatt jelentkező károkra, ami akkoriban még csak a kiültetett csemeték kiszáradását okozta évenként változó arányban. Az aszály miatti kiszáradás ma már az idősebb állományokban is jelentkezik, ez leginkább a szélsőséges szárazságra legérzékenyebb bükköt és a kocsánytalan tölgyet érinti.
Az erdészet területén (és azon kívül is) a legszárazabb termőhelyeken élnek olyan, főleg sarj eredetű tölgyek, amiket a morfológia bélyegek alapján egyik fajhoz sem tudtunk egyértelműen besorolni. Külső szakember segítséggel sikerült beazonosítani, hogy ezek a tölgyek az olasz tölgy (Quercus virgiliana) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea és Quercus dalechampii) között természetes úton keletkezett hibridek. Ezek a fák a legnagyobb aszályban sem veszítenek lombjukból, vannak köztük bőven száz évnél idősebb sarjak is, így valószínűleg több száz éves növények. Jól adaptálódtak a helyi viszonyainkhoz és várhatóan szélsőséges időjárási jelenségeket is sikeresen átvészelik, ezért fontos a megőrzésük és szaporításuk. Ebből a célból kiválasztottuk az általunk legígéretesebb faegyedeket, alóluk makkot gyűjtöttünk, majd ebből csemetéket neveltünk. A csemeték erdősítésekbe és olyan ültetvényekbe ültettük ki, amik a jövőben szárazságtűrő szaporítóanyaggal láthatják el az erdőgazdálkodást. A tapasztalataink nagyon kedvezőek. Ezek a facsemeték sokkal jobban átvészelik a száraz időszakokat, mint az eddig hagyományosan alkalmazott őshonos tölgycsemeték, növekedésük is gyorsabb ezeknél. Az olasz tölgy felkarolása mellet fontosnak tartjuk a dombság illír jellegű erdőtársulásaiban az itt előforduló fafajok helyi génkészletének fenntartását és a hozzájuk kapcsolódó speciális flóra- és fauna megőrzését. Ebből a célból kiválasztottuk azokat az elegyes erdeinket, amik feltehetőleg helyi származásúak, és a saját termésükből képesek a megújulásra, egy úgynevezett erdészeti génrezervátumot kialakítva mintegy ezer hektáros területen. Ezekben az állományokban olyan erdőkezelési módszereket alkalmazunk, amik elősegítik az érzékenyebb bükk és kocsánytalan tölgy fennmaradást hosszú távon.
Erdőszerkezet átalakítások:
Azokat az erdőrészleteinket, amelyeket természetes úton nem tudunk megfelelő módon megújítani (pl: leromlott fenyő állományok) a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal újítjuk fel mesterséges úton. Törekszünk a tarvágások területének csökkentésére, amivel mérsékelni próbáljuk a tarvágások mikro- és mezoklímát módosító hatásait, és csökkenthetjük az evaporációt. Ez mellett további kiegészítő intézkedésekkel próbáljuk támogatni klímaadaptációt:
A tarvágások környezetében mikroélőhelyekben gazdag hagyásfákat és facsoportokat hagyunk vissza az idős állományból, amik később sem kerülnek kitermelésre.
Kísérletképpen Dél-Európából származó fafajokat is ültetünk ki egy kisebb parcellába minden évben, a helyi származású fafajok felkarolása mellett. Ilyen fafaj például Duna-deltavidékéről származó hamvas tölgy (Quercus pedinculiflora) és a Kaukázus környékéről származó grúz tölgy (Quercus iberica)
Fenyő állományokban történő kíméletes fakitermeléssel és mesterséges úton csemetével történő alátelepítéssel egy lombos alsó szint kialakításra törekszünk, ami jelentősen árnyalja a talajt, csökkentve a kipárolgást, és biztosítja a fenyő törzsárnyalását. A fenyő pusztulása ennek hatására több helyen mérséklődött, és várhatóan tarvágás nélkül sikerül majd egy vegyes korú keménylombos állománnyá alakítani ezeket a fenyveseket.
Az erdők szintezettségét, állékonyságát, térbeli változatosságát biztosító erdőkezelési tevékenységek:
A fakitermelések során nem termeljük ki az erdeinkben keletkező holt faanyagot, álló és fekvő holtfákat hagyunk vissza az azokhoz kötődő élőlények számára.
A visszahagyandó álló holtfát, és a biotóp fákat egységesen a fákra festett háromszöggel jelöljük.
A fakitermelések során hektáronként egy vagy két kis méretű léket alakítottunk a térbeli változatosság biztosításához.
A második lombkoronaszint kíméletére is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy biztosítsuk a törzs és a talaj árnyalást.
Az előbbiekben felsorolt tevékenységek ma már általános gyakorlatnak számítanak erdészetünknél.
Elnyújtott felújító vágások alkalmazása:
A klasszikus ernyős bontás és az ezt követő végvágás helyett több erdőrészletben kísérleti jelleggel sávos felújítóvágások kialakítását kezdtük el. A sávok kiterjedése 0,2-0,5 ha, szélességük durván egy famagasság. Ezekben a sávokban a mikroklimatikus viszonyok sokkal kedvezőbbek, mint a több hektár kiterjedésű végvágásokban, nem jelentkezik olyan erősen a szél, szárító hatása. Egy-egy erdőrészlet várhatóan 20-30 év alatt 3-4 lépcsőben kerül majd kitermelésre így reményeink szerint jobban meg tudjuk őrizni az erdő számára szükséges mikroklímát hosszú távon is. Tapasztalataink szerint egy elegyetlen állományban kialakított sávban 8-10 fafaj is megjelenik, ami további stabilitást biztosíthat a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben.
Folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok alkalmazása:
A 2021.évi erdőtervezéskor jelentősen növeltük erdészetünknél a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok arányát, ez jelenleg 15%. Ekkor a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód arányát megkétszereztük, az örökerdő üzemmódú erdők területét 67 ha-ról 687 ha-ra növeltük, ami jóval meghaladja a jogszabályokban elvárt mennyiségeket.
A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban kezelt erdeinkben jellemzően már több évtizede nem történt fakitermelés, ennek köszönhetően jelentős holt faanyag készlettel rendelkeznek. A nagy mennyiségű holt faanyag visszahagyásával javítani próbáljuk az erdő vízháztartását, és növelni kívánjuk az erdő széntároló kapacitását, és egy kis „szigetet” kívánunk biztosítani a holtfához kötődő élőlényeknek.
Vadföldek intenzív művelésének elhagyása:
A Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén 2024-ig évi 150-200 ha intenzíven művelt vadföldünk volt, ahol klasszikus takarmánynövényeket (árpa, kukorica) termeltünk vadtakarmányozási és értékesítési célból. Az idei évtől teljesen felhagytunk ezzel, minden vadföldünket átalakítottunk legelővé. A legelők művelése várhatóan jóval alacsonyabb széndioxid kibocsájtással jár majd, mint az intenzív mezőgazdasági művelés, ez mellett helyi szinten a mikroklímát és a talaj vízháztartást is javítja majd.
Tervezett fejlesztéseink:
Erdei tókák kialakítására pályázunk, amivel a hirtelen nagy mennyiségben lefolyó csapadékvizet szeretnénk felfogni, egy kisebb völgy vízgyűjtő területéről.
Magyar tölgy magtermesztő ültetvény kialakítását is tervezzük, amihez már rendelkezünk a szükséges szaporító anyaggal.
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
Kormány.hu:
„KLÍMABARÁT ERDŐGAZDÁLKODÓ” DÍJAT ADOMÁNYOZOTT HAT ÁLLAMI ERDÉSZETI TÁRSASÁGNAK A WWF
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jó gyakorlatát bemutató pályázataik alapján 2025-ben hat állami és két magán erdőgazdálkodó nyerte el a WWF Magyarország „Klímabarát erdőgazdálkodó” díját.
Az Agrárminisztérium, az Országos Erdészeti Egyesület valamint a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének szakmai támogatásával odaítélt elismeréseket kedden, Budapesten vették át a díjazott cégek képviselői.
A Közép- és Kelet-európai klímabarát erdőkezelést ösztönző „Clima4ceelife” projekt keretében a WWF Magyarország azon állami és magán erdőgazdálkodók számára hirdetett pályázatot, akik jó gyakorlataik bemutatásával támogatni tudják az erdők fenntartásában egyre fontosabb klíma-alkalmazkodási szempontok elterjesztését.
A WWF Magyarország díját az állami erdészeti társaságok közül síkvidéki kategóriában a NYÍRERDŐ Zrt., a KEFAG Zrt. és a DALERD Zrt. nyerte el, míg hegy- és dombvidéken az Egererdő Zrt., a Mecsekerdő Zrt. és a Gyulaj Zrt. érdemelte ki. A magán-erdőgazdálkodók körében Mikó Károly szilvásváradi erdész és a Pannon Örökerdő Kft. vehette át az elismerést.
A nyertes projektekben az állami és magán erdőkezelők olyan jó gyakorlatokat mutattak be, melyek során a folyamatos erdőborítás fenntartásával, vízvisszatartási megoldásokkal, kíméletes talajelőkészítéssel, klímarezisztens, ritka elegyfajok alkalmazásával vagy éppen mikroélőhelyek kialakításával és holtfa visszahagyásával tették változatosabbá, és ezáltal ellenállóbbá erdeiket.
A NYÍRERDŐ Zrt. pályázatában például a nyíregyházi sóstói erdőben a fényigényes tölgyfajok felújításának kíméletes módszereit díjazták, míg a Mecsekerdő Zrt. esetében a klímabarát erdőkezelés adatgyűjtési és elemzési hátterének megteremtését, valamint az ökológiai folyosók és lépőkövek megőrzését emelték ki. A magán-erdőgazdálkodók körében Mikó Károly az önként vállalt többletfeladatok elismeréseként, míg a Pannon Örökerdő Kft. a töki Nyakas-hegyen megkezdett, települési érdekeket szolgáló erdőkezelési projektjével és azt bemutató szemléletformáló tevékenységével került a díjazottak közé. A szervezők a legtöbb díjazott esetében kiemelték a nemzeti parkokkal, a civil szervezetekkel és a helyi lakossággal kialakított pozitív együttműködéseket.
Az egyes projektek összefoglalása és részletes leírása megtekinthető a https://clima4ceelife.eu/hu/klimabarat-erdogazdalkodo-dij/ honlapon.
A pályázat kiírását és az összesen 33 beérkező pályamű elbírálását az Agrárminisztérium, az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége szakmailag támogatta.
