Gímszarvas vadászat

GÍMSZARVAS

A Gyulaj Zrt. gímszarvas- gazdálkodását dicséri, hogy az utóbbi években több kapitális gímbika is elejtésre került. A 2005-ös gímbika vadászati idény országos szinten legnagyobb tömegű szabadterületi gímtrófeáját tudhatja magáénak a Zrt., mely trófea a Hőgyészi Erdészetünk területén esett.

 2005. Hőgyész       13, 80 kg     239, 22 IP

 2005. Hőgyész       13, 50 kg     234, 84 IP

 2010. Hőgyész       13, 46 kg     225, 85 IP

A gímszarvas Tolna megyei léte egybe forrott Hőgyész nevével. A település ismert története nem sokkal a honfoglalást követően kezdődik. 1200-as évek elejéből származó királyi levelezés már említi, mint a hermelin (akkori nevén „Hőgy”) tenyésztésének helyszínét. A környék erdősültsége akkor 90% körüli volt.  A vidék a török uralom alatt kiürült, a súlyos demográfiai hullámvölgyben lévő területet németajkú lakosság népesítette be Németországból és Csehországból.

Az újonnan érkezett lakosság hozta magával saját mezőgazdasági-erdőgazdasági gyakorlatát. Az időközben kialakult nemesi nagybirtokokon mindvégig szokás volt a német és cseh származású szakszemélyzet alkalmazása. A két legnevesebb tulajdonos család az Apponyiak és a Liechtensteinek voltak.

A környéken egyedül álló vadgazdálkodást folytattak. A 16-17. században már több vadaskertet üzemeltettek, melyek területe meghaladta az ezer hektárt. Gímszarvast fogtak élve és cserélték máshonnan érkezett egyedekre, így alakítva ki a helyi agancsformát, amit vastag és hosszú szár, nagy terpesztés és kevés ág jellemez. Az 1930-ban terítékre került és máig a Nemzeti Múzeumban látható, 10,60 kg trófeatömegű „hőgyészi magyar ökör” is itt került terítékre.

             

          2005.- 13, 50 kg- 234, 84 IP               Trófeamustra a 2010. évi gímszezon

                                                                    kiválóságaiból Gyulajon
 
  2011. szeptembere- kiváló trófeák sora 2011-ben is
 

  Hőgyészi kiválóság 2010. szeptemberében