KEOP - 3.1.2/2F/09-11-2011-0008

LEZÁRULT A GYULAJ ZRT. TERÜLETÉN ZAJLÓDOTT KEOP-3.1.2/2F/09-11-2011-0008 PÁLYÁZAT

 SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az erdő, mint különösen értékes és gazdag életközösség megőrzése élőhely-védelmi feladat. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a Környezeti és Energia Operatív Program, „Élőhelyvédelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése" tárgyú konstrukció keretén belül, 2012-2014 között, 157,61 millió forint európai uniós támogatással valósította meg a működési területén található élőhelyek fejlesztését és helyreállítását szolgáló „Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén” című projektet. 

A projekt révén a Gyulaj Zrt. Tamási, Pincehelyi, és Hőgyészi Erdészetének területén komplex természetvédelmi beavatkozások valósultak meg, melyek megkönnyítik a területek megfelelő kezelését, hosszú távú fenntartását.

A projekt során agresszívan terjedő idegenhonos (invazív) fafajok írtása történt, mely az erdők ökológiai egyensúlyának helyreállításában elengedhetetlen volt. Az idegenhonos fajok eltűnésével jelentős nyomás alól szabadulnak fel a Dél- Mezőföld és a Tolnai-dombság Natura 2000 területeinek értékes fás társulásai. A természetes folyamatok újra érvényesülhetnek, és az erdők faj és korosztály eloszlása a természetszerű erdők irányába mozdul el. További feladatot jelentett a leromlott egészségi állapotú őshonos fenyőállományok és egyéb rontott erdők átalakítása, mely ellenállóbbá teszi az erdőt az invazív fajokkal szemben, és növeli a megtelepedésre alkalmas élőhelyek területét. A fokozottan védett nyílt homoki tölgyesek egy maradványállományát, a Németkéri Barát-erdőt, melynek öregedő állománya természetes megújulásra csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem képes a projekt keretén belül védőkerítéssel láttuk el. A projekt keretén belül 465,42 hektáron végeztünk élőhely-védelmi feladatot

A projekt végrehajtásának ideje a természet folyamataihoz viszonyítva rövid volt, de hatásai igen hosszú távon érezhetőek lesznek. A kitűzött célok elérésével javult a régió természeti területeinek állapota, növekedett a közösségi jelentőségű élőhelyek területaránya, és lehetőség nyílik az ökológiai egyensúly valamint a biológiai sokféleség hosszú távú fenntartására.

„A cégről és a fejlesztésről bővebb információt a http://www.gyulajzrt.hu/, valamint ahttp://www.gyulajzrt.hu/keop_3122f09_11_2011_0008 oldalon olvashatnak.”

További információ kérhető:

Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

+36/74/573-943, @email

www.gyulajzrt.hu                    

 


 

KEOP-3.1.2/2F/09-11-2011-0008

Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén  
 


A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 160.062.730 forint támogatást nyert  a „Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén”  elnevezésű projektre

 

 

 

 

 

Az erdő, mint különösen értékes, és gazdag életközösség megőrzése élőhelyvédelmi feladat. Ezt szem előtt tartva a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a Környezeti és Energia Operatív Program keretében sikeresen pályázott a működési területén található élőhelyek fejlesztésére és  helyreállítására a „Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén” című projekttel.
A megvalósításra 2012. május 15-én kötött szerződést a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt-vel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében eljáró Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft, összesen 160.062.730 Ft támogatási összeggel és 2014.12.31-i megvalósulási határidővel.A pályázat célja, hogy a Gyulaj Zrt. Tamási, Pincehelyi, és Hőgyészi Erdészetének területén komplex természetvédelmi beavatkozások valósuljanak meg. A természetes folyamatok helyreállítása nagymértékben megkönnyíti a területek megfelelő kezelését, hosszú távú fenntartását.A pályázatban szereplő erdőrészletek, erdőtömbök egyik legnagyobb problémája az agresszívan terjedő idegenhonos fafajok térhódítása, mint a bálványfa, az akác, vagy a zöld juhar. Ennek következtében az erdő ökológiai egyensúlya megbomlik. Az eredeti élőhely, életközösség visszaállítása e fafajok extrém ellenálló-képessége miatt különös körültekintéssel végzett mechanikus és vegyszeres kezeléssel lehetséges, amely hazai fafajok ültetésével egészül ki. Az idegenhonos fajok eltűnésével jelentős nyomás alól szabadulnak fel a Dél- Mezőföld és a Tolnai-dombság Natura 2000 területeinek értékes fás társulásai. A természetes folyamatok újra érvényesülhetnek, és az erdők faj és korosztály eloszlása a természetszerű erdők irányába mozdul el.
A Tolnai-hegyhát középső részén lévő erdei és fekete fenyvesek a II. világháború után keletkeztek.  Az itt élő sváb lakosság kitelepítése után rengeteg felhagyott szőlő és gyep terület maradt gazdátlanul, melyet az 50-es, 60-as években fenyővel ültettek be az akkori fafaj- politikai irányelveknek megfelelően. Mára azonban kívánatossá vált leromló állományaik őshonos fajokkal történő lehetőség szerinti cseréje.A Tolnai-hegyháton telepített fenyvesek átalakítása megteremti az egybefüggő erdőborítottságot, ellenállóbbá teszi az erdőt az invazív fajokkal szemben, csökkenti a táj fragmentációját és növeli a megtelepedésre alkalmas élőhelyek területét.  A vegetációs időszakonként átgondolt, egymásra épülő beavatkozások, és a természetvédelmi szempontokat előtérbe helyező módszerek garantálják, hogy a körültekintően elindított természeti folyamatok hosszú távon fennmaradjanak.
A projektben szereplő további területek közt szerepel a fokozottan védett nyílt homoki tölgyesek egy maradványállománya, a Németkéri Barát-erdő, melynek öregedő állománya természetes megújulásra csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem képes. A tervezett védőkerítés egyrészt a vadállomány romboló hatásaitól, másrészt a szándékos emberi károkozástól való védelmét jelenti e ma már ritka, sérülékeny erdőtársulásnak. A helyi védettséget élvező és kultúrtörténeti jelentőségű Gyulaji magyar tölgyesben szintén a természetes felújulás segítése a legfontosabb feladatunk. A Gyulaj Zrt. mint a területek kezelője, megőrzéséért felelősséggel tartozik. A magyar tölgy a Kárpát-medencében ritka fafaj, a Gyulaji-erdő jelentős élőhelye.

A projekt végrehajtásának ideje a természet folyamataihoz viszonyítva rövid, de hatásai igen hosszú távon érezhetőek lesznek. A kitűzött célok elérésével várhatóan javul a régió természeti területeinek állapota, növekszik a közösségi jelentőségű élőhelyek területaránya, és lehetőség nyílik az ökológiai egyensúly valamint a biológiai sokféleség hosszú távú fenntartására.

                                                                                                              Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

                                                                                                

 

A projekt fő adatai:

Projekt megnevezése: Környezet és Energia Operatív Program, Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése
Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén

A projekt azonosító száma:    KEOP-3.1.2/2F/09-11-2011-0008

Projektidőszak: A projekt megvalósítása 2012. május 15. - 2014. december 31. között.

Projekt összköltsége: 160 062 730,-Ft

A projekt leírása:

A projekt fő elemei:

1. Invazív fajok visszaszorítása

A pályázatban szereplő erdőrészletek, erdőtömbök egyik legnagyobb problémája az agresszívan terjedő idegenhonos fafajok térhódítása, mint a bálványfa, az akác, vagy a zöld juhar. Ennek következtében az erdő ökológiai egyensúlya megbomlik. Az eredeti élőhely, életközösség visszaállítása e fafajok extrém ellenálló- képessége miatt különös körültekintéssel végzett mechanikus és vegyszeres kezeléssel lehetséges, amely hazai fafajok ültetésével egészül ki. Az invazív fafajok visszaszorítása érdekében a mechanikus irtás (sarjleverés, fakitermelés) után, vegyszeres kenést, illetve vegyszeres kezelést végzünk. A kezelés eredményeképpen az invazív fásszárúak által elfoglalt terület nagysága csökken, amely lehetővé teszi az eredeti élőhelyek, erdei életközösségek helyreállítását. Az idegenhonos fajok eltűnésével jelentős nyomás alól szabadulnak fel a Dél- Mezőföld és a Tolnai-dombság Natura 2000 területeinek értékes fás társulásai.

 

 

2. Termőhely idegen fenyő állományok átalakítása termőhelynek megfelelő
     őshonos állományra

 A Tolnai-hegyhát középső részén lévő erdei és fekete fenyvesek a II. világháború után keletkeztek.  Az itt  élő sváb lakosság kitelepítése után rengeteg felhagyott szőlő és gyep terület maradt gazdátlanul, melyet az 50-es, 60-as években fenyővel ültettek be az akkori fafaj- politikai irányelveknek megfelelően. Mára azonban kívánatossá vált leromló állományaik őshonos fajokkal történő lehetőség szerinti cseréje.
A terület előkészítése után következő fakitermelés során eltávolítjuk a tájidegen idős állományokat vagy azok egy részét, teret adva a felverődött őshonos fafajok csemetéinek és az ültetésre kerülő őshonos fafajoknak, majd a részleges talaj előkészítés (pásztakészítés) után kerül sor a cser makkvetésre (ez helyettesíthető cser csemetével is) és az elegyfaj-hiányos foltokon a csemeteültetésre. A vetés illetve ültetés védelme érdekében kerítésépítés és villanypásztor építése szükséges.
A Bikács 18 E, 94 B, Németkér 28 B, erdőrészletekben a fakitermelést követően a terület-előkészítés záró eleme a tuskózás. A teljes talaj előkészítés (mélyforgatás) után pedig hazai nyár ültetésére kerül sor.

A telepítetett fenyvesek átalakítása megteremti az egybefüggő erdőborítottságot, amely egyrészt további kiemelkedő élőhelyeket biztosít, másrészt a táj fragmentációjának csökkenésével ellenállóbbá válik az invazív fajok fertőzésével szemben.

3. Erdőszerkezet átalakítása

 Erdőszerkezet átalakításra váró zöld juharos
A kivitelezés során az invazív főfafajú állományokban fakitermelést követően, részleges talajelőkészítés (tányérozás) után, a termőhelynek megfelelő csemete ültetésével történik meg a faállománycsere. Az erdősítés sikeressége érdekében villanypásztoros vadvédelmi kerítés építésére is sor kerül, valamint elengedhetetlen a szükséges ápolási és pótlási munkák, és a felverődő invazív fafajok elleni vegyszeres védekezés elvégzése. A beruházás eredményeként kialakításra kerülnek a természetes erdőtársulások.

 

 

 

 

4. Veszélyeztetett és ritka növény- és állatfajok, életközösségek védelmét
     szolgáló beruházások

A projektben szereplő további területek közt szerepel a fokozottan védett nyílt homoki tölgyesek egy maradványállománya, a Németkéri Barát-erdő, melynek öregedő állománya természetes megújulásra csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem képes.
A tervezett védőkerítés egyrészt a vadállomány romboló hatásaitól, másrészt a szándékos emberi károkozástól való védelmét jelenti e ma már ritka, sérülékeny erdőtársulásnak. A kerítés nyomvonalának bozótirtása után kerül sor a kerítés felállítására, amelynek köszönhetően ez a ritka homoki tölgyes állomány megőrzésre kerül. Az átlagosnál hosszabb ideig fenntartott védőkerítéssel, tervezzük megteremteni a természetközeli erdőgazdálkodás feltételeit és az értékes, ritka állomány fenntartását.
A helyi védettséget élvező és kultúrtörténeti jelentőségű Gyulaji magyar tölgyesben szintén a természetes felújulás segítése a legfontosabb feladatunk. A pályázat keretében egészségügyi fakitermelést és bozótirtást, valamint az invazív fafajok elleni védekezésként sarjlevágást, és vegyszeres kenést végzünk. A magyar tölgy a Kárpát-medencében ritka fafaj, a Gyulaji-erdő jelentős élőhelye. A Gyulaj Zrt. mint a területek kezelője, megőrzéséért felelősséggel tartozik.

Közreműködő szervezet neve és elérhetősége:

Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft.
1134 Budapest, Váci út 45.
Tel: (36 1) 238 6697
Web: www.energiakozpont.hu
E-mail: @email

Támogató szervezet neve és elérhetősége:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
www.nfu.hu

Kedvezményezett neve és elérhetősége:

Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
7090 Tamási, Szabadság u. 27.
www.gyulajzrt.hu