Túra ajánló: Történelmi túra a Tolnai-hegyháton

Erdei barangolások a Tolnai-hegyhát déli részén

 

Vadregényes tájak, elfelejtett falvak, burjánzó természet, sűrű, haragos zöld, elegyes lomberdők és robajos zajjal megriadt szarvas rudlik és vaddisznó kondák fogadják a Tolnai-hegyhát déli részére érkező, kíváncsi vándorokat. A szinte soha nem hallott Kalaznó, Mucsi, Dúzs, Lengyel falvak és a körülöttük meghúzódó erdős rengetegek sok-sok történetet, emléket, mesebeli tisztásokat, lassan csörgedező forrásokat rejtegetnek. Fedezzük fel e környéket közösen, járjuk be a turista útvonalakat, tekintsük meg a megmaradt nevezetességeit és némán adózzunk őseink kemény és tisztességes munkája előtt. Mindebben segítenek a környékbeli erdők kezelésével megbízott, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Hőgyészi Erdészetének szakemberei.

 

 

Egy kis történelemi túra a Tolnai-hegyhát erdeiben

A Kapos folyó jobb partján, északkelet-délnyugati irányban húzódó löszvonulat - a Tolnai-hegyhát déli része - már az őskorban is számos törzsnek biztosított lakhelyet. Erre utaló, késő bronzkori földvár („Sánc”) maradványait találjuk meg Mucsi községhatárban, a Tolna megyét átszelő piros turistaútvonal mentén. A XIX. század végén Wosinsky Mór régész által vezetett ásatások érdekes leletei (csőtalpas tál, zsugorított csontvázas sírok, stb) addig ismeretlenek voltak az európai régészeti kutatások előtt, ezért az akkor még Lengyel községhez tartozó ásatás után „lengyeli kultúra” néven vált ismertté a szakirodalomban. A lengyel-annafürdői Turisztikai és Természetismereti Központban az 5 ezer éves leletekből kisebb kiállítás is található, de a földvár helye, a sáncrendszer ma is szabadon látogatható.

A középkorban is számos település volt a közeli erdőkben (pl. Papd, Tézsla, Lász,…), de a török idő alatt elnéptelenedett a vidék, a természet vette ismét birtokába a hegyhátat, ma már csak néhány dűlőnév emlékeztet rájuk. Jól mutatja a pusztítást az a tény, hogy míg Tolna megye a Hunyadiak idején még 561 településsel addig a török kiűzése után már csak 15 településsel rendelkezett. Emlékükre sok helyen kápolnát vagy keresztet állítottak. Erre az egyik legszebb példa a csodás erdei környezetben megmaradt Papdi kápolna, mely a „Sánc” mellett elhaladó burkolt erdészeti úttól rövid séta után tárul a szemünk elé.

Az elnéptelenedett tolnai vidékre a XVIII. században Mária Terézia svábokat telepített, akik fejlett mezőgazdaságot és nemes szőlőművelést hoztak hazájukból. A vidék számos uradalma az Apponyi grófok tulajdonába került, gyönyörű kastélyaik, parkjaik ma is látogathatóak Lengyelen és Hőgyészen. Vidéki kastélyaik mellett a közelben erdei üdülőhelyeket is fenntartottak, melyek számos vendégnek adtak pihenést, kikapcsolódást már 150 évvel ezelőtt is. Ilyen felkapott üdülőhelyet jelentett az öreg bükkfák árnyékában és egy bővizű forrás szomszédságában Lengyel-Annafürdő, mely ma is régi pompájában díszeleg az erdőgazdaság felújításának köszönhetően. A Papdi kápolnától két órás erdei sétával vagy közúton érhető el a Lengyel falu szélén fekvő, 100 hektáros parkerdő közepén meghúzódó, ma már turisztikai komplexumként, erdei iskolaként és turistaszállóként működő épületegyüttes.

 

 

Képeslap 1917-ből Annafürdőről

A II. világháborút követő erőszakos, sok fájdalmas sebet ejtő kitelepítések során a svábok megüresedett házaiban új szokásokat hozó és új hagyományokat ápoló bukovinai székelyek találtak otthont. A felhagyott szőlő és gyep-legelő területek lassan elcserjésedtek, egy részük beerdősült és ezzel egy érdekes, hangulatos, vadregényes táj keletkezett. A természet ismét birtokába vette a tájat, mint a török hódoltság idején. Lengyel-Annafürdőtől a piros turista útvonalon indulunk tovább, erdők és felhagyott legelők, szőlők között, Mucsi, majd Hőgyész és Kalaznó község irányában, egy napi túrával a hegyhát gerincén -a Viddin tetőn- gyönyörű panorámát megcsodálva vehetünk búcsút a tájtól.

Javasolt túra útvonal:

  1. nap : Kurd vasútállomás – „Sánc” - Papdi kápolna - Lengyel-Annafürdő (szállás) a piros négyzet, majd piros vonal turista útvonalon, 16 km, össz. szintemelkedés: 280 m
  2. nap: Lengyel-Annafürdő (szállás) – lengyeli Apponyi kastély – Mucsi – Viddin tető – hőgyészi Apponyi kastély - Hőgyész autóbusz-pályaudvar, piros kereszt, majd a piros vonal turista útvonalon 24 km, össz. szintemelkedés: 160 m

Információ:

E-mail: annafurdo@gyulajzrt.hu,

Web: ERDEI ISKOLA HONLAPJA

Tel: 30/9470-898

Turistatérkép az erdőgazdaságnál kapható!

 

Térkép a Gyulaj Zrt. gazdálkodási területén található közjóléti objektumokról, látványosságokról

(klikk a képre!):