Forrás: forestpress.hu
Az erdő, mint különösen értékes, és gazdag életközösség megőrzése
élőhelyvédelmi feladat. Ezt szem előtt tartva a Gyulaj Erdészeti és
Vadászati Zrt. a Környezeti és Energia Operatív Program keretében sikeresen
pályázott a működési területén található élőhelyek fejlesztésére és
helyreállítására a „Természetvédelmi fejlesztések a Gyulaj Zrt. területén” című
projekttel.
A megvalósításra 2012. május 15-én kötött szerződést a Gyulaj
Erdészeti és Vadászati Zrt-vel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviseletében
eljáró Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft, összesen
160.062.730 Ft támogatási összeggel és 2014.12.31-i megvalósulási
határidővel.
A pályázat célja, hogy a Gyulaj Zrt. Tamási, Pincehelyi, és
Hőgyészi Erdészetének területén komplex természetvédelmi beavatkozások
valósuljanak meg. A természetes folyamatok helyreállítása nagymértékben
megkönnyíti a területek megfelelő kezelését, hosszú távú fenntartását.
A
pályázatban szereplő erdőrészletek, erdőtömbök egyik legnagyobb problémája az
agresszívan terjedő idegenhonos fafajok térhódítása, mint a bálványfa, az akác
vagy a zöld juhar. Ennek következtében az erdő ökológiai egyensúlya megbomlik.
Az eredeti élőhely, életközösség visszaállítása e fafajok extrém
ellenálló-képessége miatt különös körültekintéssel végzett mechanikus és
vegyszeres kezeléssel lehetséges, amely hazai fafajok ültetésével egészül ki. Az
idegenhonos fajok eltűnésével jelentős nyomás alól szabadulnak fel a
Dél-Mezőföld és a Tolnai-dombság Natura 2000 területeinek értékes fás
társulásai. A természetes folyamatok újra érvényesülhetnek, és az erdők faj és
korosztály eloszlása a természetszerű erdők irányába mozdul el.
A
Tolnai-hegyhát középső részén lévő erdei és fekete fenyvesek a II. világháború
után keletkeztek. Az itt élő sváb lakosság kitelepítése után rengeteg felhagyott
szőlő és gyep terület maradt gazdátlanul, melyet az 50-es, 60-as években
fenyővel ültettek be az akkori fafajpolitikai irányelveknek megfelelően. Mára
azonban kívánatossá vált leromló állományaik őshonos fajokkal történő lehetőség
szerinti cseréje. A Tolnai-hegyháton telepített fenyvesek átalakítása megteremti
az egybefüggő erdőborítottságot, ellenállóbbá teszi az erdőt az invazív fajokkal
szemben, csökkenti a táj fragmentációját és növeli a megtelepedésre alkalmas
élőhelyek területét. A vegetációs időszakonként átgondolt, egymásra épülő
beavatkozások, és a természetvédelmi szempontokat előtérbe helyező módszerek
garantálják, hogy a körültekintően elindított természeti folyamatok hosszú távon
fennmaradjanak.
A projektben szereplő további területek közt szerepel a
fokozottan védett nyílt homoki tölgyesek egy maradványállománya, a Németkéri
Barát-erdő, melynek öregedő állománya természetes megújulásra csak kis
mértékben, vagy egyáltalán nem képes. A tervezett védőkerítés egyrészt a
vadállomány romboló hatásaitól, másrészt a szándékos emberi károkozástól való
védelmét jelenti e ma már ritka, sérülékeny erdőtársulásnak. A helyi védettséget
élvező és kultúrtörténeti jelentőségű Gyulaji magyar tölgyesben szintén a
természetes felújulás segítése a legfontosabb feladatunk. A Gyulaj Zrt. mint a
területek kezelője, megőrzéséért felelősséggel tartozik. A magyar tölgy a
Kárpát-medencében ritka fafaj, a Gyulaji-erdő jelentős élőhelye.
A projekt
végrehajtásának ideje a természet folyamataihoz viszonyítva rövid, de hatásai
igen hosszú távon érezhetőek lesznek. A kitűzött célok elérésével várhatóan
javul a régió természeti területeinek állapota, növekszik a közösségi
jelentőségű élőhelyek területaránya, és lehetőség nyílik az ökológiai egyensúly,
valamint a biológiai sokféleség hosszú távú fenntartására.
