Immár négy éve tanulmányozták a francia erdész kollégák az erdészeti genetikai erőforrások megőrzését a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nél, mely kutató, fejlesztő és már a napi gyakorlatban gyakran alkalmazott módszereket azóta is töretlenül végezzük.
Magyarországon egy olyan kontinentális – nyáron meleg és száraz – klíma van, melyre a klímaváltozás során a következő évtizedekben, Franciaországban is számítanak az erdészeti kutatók. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének meghívására a francia államerdészet (Office National des Forêts) munkatársai Magyarországra látogattak már 2022. május végén, hogy tanulmányozzák a magyar erdészek által alkalmazott módszereket, mellyel próbálják a klímaváltozás okozta negatív hatásokat kezelni, enyhíteni.
Az erdészeti kutatások, klímamodellek azt mutatják, hogy a folyamatos, gyors klímaváltozás miatt a hazai erdészeti klímabesorolás a közeljövőben jelentősen el fog tolódni a szárazabb és melegebb irányba. A jelenlegi és a közeljövőben hazánkban tapasztalható klimatikus viszonyok hasonlóak az elmúlt időszakban a Balkán-félszigeten, Bulgáriában tapasztalt klimatikus viszonyokhoz. A klímaváltozás hatásainak kezelésére adott válaszok egyik lehetséges megoldása lehet, hogy délről származó, a melegebb és szárazabb körülményekhez alkalmazkodott tölgy fafajok szaporítóanyagát használjuk fel az erdősítések során. A Dél-Dunántúlra még délebbről – például a Balkán-félszigetről, Törökországból, Georgiából – beszerezni a szaporítóanyagot, azonban mi nem ezt a lehetőséget választottuk és ma sem ezt alkalmazzuk. A Gyulaj Zrt. az erdőségeiben felkutatta a hazai származású, száraz és meleg körülményekhez már alkalmazkodott, ritkaságnak számító tölgy fafajokat, azok egyedeit és populációit, melyek génmegőrzése, szaporítása és a nevelt kis csemeték részben megoldást nyújthatnak majd a klímaváltozás során.
Akkoriban a hat fős francia delegáció elsőként Tolna vármegyébe, a Gyulaj Zrt. kezelésében lévő erdőterületekre látogatott, a helyi, erdészeti genetikai erőforrások megőrzését és fejlesztését szolgáló munkájukat tekintették meg. A Tengelici homokvidéken, Bikács és Németkér községhatárban, a Tolnai-hegyháton pedig Kisszékely községhatárban, továbbá Lápafő térségében az őshonos, szárazságtűrő tölgyfajaink (Olasz molyhos tölgy és Szürke tölgy) génrezervátumait és az országban elsőként ültetett géngyűjteményeit és magtermesztő ültetvényeit tekintették meg.
A szakmai konzultációk alatt derült ki, hogy nagyon hasonló fejlesztést kívánnak Franciaországban is megvalósítani, melyhez a Tolna vármegyei erdészek megszerzett tapasztalatai nagyban nyújthatnak segítséget. Nagy érdeklődéssel, apró részleteiben figyelték a francia kollégák a náluk nem honos csertölgy és ezüsthárs állományaink szárazságtűrését is. Megtekintették a helyi származású szaporítóanyagot és a csemeték megnevelését is Csibák községhatárban.
A francia erdészetek klímaváltozással kapcsolatos nemzeti stratégiáját koordináló szakembereik a bemutatott magyar jó gyakorlatok ismeretében tértek vissza Franciaországba, ahol hasznosítani tudják azóta is a magyar erdészek eddigi erőfeszítéseinek tapasztalatait.
Gál László okl. erdőmérnök (Gyulaj Zrt.)
