Klímaváltozás, szárazodás, természeti károk, erdőállományok legyengülése, kórfolyamatok, élőhelyek drasztikus változásai? Igen, sajnos már rövid távon is ezzel kell szembenézni az erdőgazdálkodás során. Vajon mindent bízzunk a természetre („hadd nyőjjön”), vagy igyekezzünk a természetes folyamatokat segíteni, követni erdészeti munkáink során?
Igen, utóbbira nagyobb szüksége van az emberi társadalomnak annál, minthogy apokaliptikus képeket festenénk folyton.
A legutolsó jégkorszak után megtelepedett növény- és állatvilágot nevezzük őshonos eredetűnek, melyek ez idő tájt azért többször is átestek kisebb-nagyobb lehűléseken, vagy felmelegedéseken, viseltek el szárazabb-nedvesebb periódusokat is, bár a változások gyorsasága a mait meg sem közelítette. De azért sokat tanulhatunk belőlük, mert hírmondójukat most is megtaláljuk a délies kitettségű, igen száraz domboldalakban, vagy dombtetőkön, legelők, nyiladékok szegélyében, dacolva az időjárás legszélsőségesebb viszontagságaival.
Ezen egyedek felkutatásában, megőrzésében, felszaporításában kezdett erdészeti génmegőrzés munkát 2017-től a Gyulaj Zrt. erdész kollegái, melyek gyűjtött makktételeiből ma már gyűjtemények és magtermesztő ültetvények fejlődnek Tolna vármegye több településén, a Tengelici homokvidéktől a Külső Somogyon keresztül a Tolnai-hegyhátig.
Elsősorban az őshonos olasz molyhos tölgy (Quercus virgiliana) ritka egyedeit kutatták fel, majd a száraz homokvidéken alkalmazkodott hamvas tölgy (Quercus pedunculiflora) és kocsányos tölgy (Quercus robur) hibrideket fedezték fel, de a magyar tölgy (Quercus fraeinetto) dunántúli előfordulásaiból is sikerült már erdészeti szaporítóanyagot gyűjteni újabb gyűjteményekhez. Mindez alapozza majd meg a következő évtizedekben a klíma rezisztens erdészeti szaporítóanyagok bázisát, mely országos viszonylatban is egyedülálló.
A munkálatokat a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága, Erdészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztálya ellenőrzi folyamatosan.
Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
