A Kurd községhatárban az un. „Községi-erdő” népi elnevezésű erdőterületünk:
Az erdőrészletben 126 éves elegy tölgyes található, ahol a kocsánytalan tölgy mellé kocsányos tölgy, csertölgy, bükk, gyertyán, mezei juhar, ezüst hárs és virágos kőris elegyedik. A virágos kőrist és az ezüst hársat kivéve minden fafajt erősen érint a hosszan tartó aszályos időszakok miatti hervadás, csúcsszáradás, pusztulás, ami 2022-től jelentkezett fokozottan, egyre nagyobb mértékben az erdőrészletben. Jelenleg már jelentős az álló és fekvő holtfa mennyisége az erdőrészletben.
A „Községi-erdő” elnevezés eredete pontosan nem ismert. Már a 19.század végén is így szerepel a térképeken. Kurd községhatárban ekkoriban kevés erdősült területet ábrázolnak, ez az erdőtömb a faluhoz tartozó szőlőhegy szomszédjában található. A közel százhektáros erdőtömbben van néhány terebélyes 150 évesnél is idősebb fa is, ezek valószínűleg egy valamikori fás legelőn fejlődtek. A helyiek „tanúfának” is hívják őket. A lakosság valószínűleg tűzifát gyűjthetett magának („rőzsézést” engedélyeztek nekik), és legeltetetés is történt ebben az erdőrészben (viszonylag kevés a tipikus erdei lágyszárú növény), innen eredhet az elnevezés. A községi-erdő I. világháborúig Eszterházy uradalomhoz tartozott annak határát képezte a terület. A 20. század második felében a helyi termelőszövetkezet volt az erdő kezelője. Az 1990-es évektől hosszú ideig nem volt a területnek kezelője, ezután került a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vagyonkezelésébe és szakmai védelmébe a terület.
Az erdőrészlet egyben génrezervátum hálózatunk részét is képezi. Sajnos az állomány pusztul. Szeretnénk, hogy legalább a jobb termőhelyi foltokon maradjon fent a kocsánytalan tölgy hosszú távon. Sajnos erre egyre kevesebb az esély a megfelelő magtermésre, a tölgyek nagyon leromlott egészségi állapota és pusztulása miatt.
Az erdőrészletben több védett faj is él: Nagy szarvasbogár, Szúrós csodabogyó, Illatos hunyor.
