Vadászati Világkiállítás 1971

Archívum:

Budapesti Vadászati Világkiállítás 1971

Minden idők legnagyobb vadászati kiállítása az 1971-ben Budapesten megrendezett első Vadászati Világkiállítás volt.

A korábbi nemzetközi vadászati kiállítások nem voltak világméretűek. 1910-ben Bécsben, 1937-ben Berlinben, 1954-ben Düsseldorfban, 1960-ban Firenzében, 1967-ben pedig Újvidéken voltak hasonlóan nagyszabású, ám mégsem világkiállításnak megfelelő rendezvények. A budapesti világkiállítás 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig volt nyitva azon az Albertirsai úti kiállítási területen, amelyen korábban a mezőgazdasági kiállításokat rendezték, több mint 33 hektáron. A kiállítás sikerét és magas, nemzetközi színvonalát jelzi, hogy négy kontinens (Európa, Afrika, Amerika és Ázsia) 52 országa vett részt rajta, melyből nemzeti bemutatót 35 ország rendezett. A „Vadászat a világon” c. reprezentatív bemutatón 34 ország szerepelt. Ehhez csatlakozott a trófea bemutató, amelyen 19 ország 18 vadfajból 118 értékes trófeát mutatott be. Az egyes országok pavilonjai és standjai 30 000 négyzetméteren sorakoztak várva az érdeklődő sokaságot. 60 000 négyzetméternyi szabad területen állandó élő vad bemutatók és lovasbemutatók várták a kilátogatókat. Az alig 35 napig tartó rendezvényre több mint 2 millió érdeklődő volt kíváncsi, melyből több mint 200.000 külföldi vadász és civil érdeklődő volt. A teljesség igénye nélkül felsorolva a vadászati szaktekintély mellett számos nemzetközi politikus, úgymint L.I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Fülöp edinburghi herceg, André Cools belga miniszterelnök helyettes is megtekintette a kiállítást. Grandiózus méretével és szervezésével a budapesti kiállítás meghozta a magyar vadgazdálkodás mai napig kiható nemzetközi elismertségét és hírnevét. A kiállítás frappáns, de akkori kornak megfelelő jelmondatai a következőek voltak: „A természet védelme önmagunk védelme”, illetve „Béke, barátság, természet, egészség, pihenés, sport”.

A kiállítás alatt a nemzetközi trófeabíráló bizottság összesen 521 magyar gímtrófeát, 63 dámlapátot, 336 őzagancsot, 25 mufloncsigát és 174 vadkanagyart bírált el. A Gyulaj Zrt. jogelődjének dámbika trófeái uralták a kiállítás dámlapátos részlegét. Mind a ’69-es Fehér- féle dámrekord, mind ’70-ben elejtett Tolnai- féle dámbika ezen az ominózus kiállításon lett hivatalosan elbírálva. A sors úgy hozta, hogy egymást letaszítva a trónról lettek világranglista első helyezettek a szóban forgó kiváló, gyulaji dámlapátok. A kiállításon bemutatott 13 ország összesen 155 dámlapátja közül 15 darab volt 200,00 IP pont feletti, melyből 14 a Gyulaji Vadgazdaság területéről származott.

Rendkívüli látványosságán és grandiózusságán felül olyan nemzetközi egyezmények születtek, amelyek hatásai a mai napig szerepet játszanak a nemzetközi szintű vadgazdálkodásban és vadvédelemben egyaránt.

Lapozók: