A mi erdőnk című televíziós sorozat képsorain keresztül nagyszerűen mutatja be, hogy mi rejtőzik a magyar erdővagyon és vadállomány hektárokban és számokban kifejezhető értékei mögött. Ahogy a vad az erdő része és ahogy az erdő a táj részét képezi, úgy a táj maga sokat elárul azon vidékről, az ott élő emberek kultúra- és életszeretetéről, valamint mindent átszövő mély történelméről. Az ezekkel az értékekkel való felelősségteljes gazdálkodás ugyanígy messze többet jelent, mint számokkal és papírra vethető adatsorokkal való bánásmód. Az ilyen igaz és valós értékeket, örökséget és a lehető legnemesebb értelemben vett vidéket igyekszik bemutatni a Mi Erdőnk c. sorozat Gyulaj Zrt. által kezelt területeket bemutatandó II. része. Ez a epizód Tamási környékéről indulva kalauzol minket végig Kisszékelyen, Nagyszékelyen át egészen a tengelici homokvidékig, Illyés Gyula és Lázár Ervin, hazánk kimagasló költőinek szülőföldjéig.

Természeti erőforrásokkal, értékekkel való gazdálkodás bemutatása mindannyiunk közös érdeke. A kellő információ hiányában hamar félreértelmezhető az erdő- és vadgazdálkodó szándéka, még ha munkáját professzionálisan, akár világszínvonalon is végzi. Nyílt és konstruktív párbeszéd folytatása nélkül a szavak és tettek félreértésének következményei jelen korunk laikus társadalmában tapasztalható erdész és vadász ellenesség. Ennek pedig következményei az olyan elterjedt mondatok miszerint "az erdészek irtják az erdőt, a vadászok pedig a vadat". Felismerve ezt, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. konferenciát szervezett 2013. március 20-án, Tamásiban gazdálkodásának teljes spektrumát bemutatván. A meghívott polgármesterek, jegyzők, iskolák és a rendőrség képviselői érdeklődéssel és megnyugvással vették tudomásul, hogy jó kezekben vannak az állami erdők és a vad Tolna megyében is.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából szakmánk megbecsült képviselőit díjazta. A miniszter kihangsúlyozta, hogy Magyarországon a vízkészletünk mellett az erdőállomány is olyan védendő természeti erőforrás és kincs, melynek megőrzése az állam és állampolgárok közös és igen fontos feladata.  Az ünnepi eseményen hatan kaptak Pro Silva Hungariae Díjat, összesen tízen az Életfa Emlékplakett különböző fokozatát, míg tízen Miniszteri Elismerő Oklevélben részesültek. Több díjazott és kitüntetett az állami erdőgazdaságok kiváló szakember gárdáját erősíti. Az ünnepi alkalom záróaktusaként Zambó Péter, az OEE elnöke átvette az OEE és a Vidékfejlesztési Minisztérium között létrejött stratégiai partnerségről szóló okmányt.

Végre itt a várva várt tavasz! Megérkeztek az első gólyák, lassan melegedni kezd az idő, a nappalok egyre hosszabbodnak, már csak egy jó kirándulás hiányzik a családdal! Április 6-án a Gyulaj Zrt. Lengyel- annafürdői kollégái újabb nagyszerűnek ígérkező családi programmal várják a gyerekeket és családokat, ahol a jó hangulat mellett langalló és tea várja a túra teljesítőit!

Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok nyugállományba vonult
főszerkesztője a Kossuth Rádió "Arcvonások" portréműsorában adott
interjút életútjáról, életfilozófiájáról, világlátásáról és az erdész
szakmáról.

Az interjút meghallgathatják az alábbi linkre kattintva:

Tudta ön, hogy az elmúlt 20 évben Európa erdőterülete Belgium területének ötszörösével növekedett? Ráadásul a kontinens éves fahasznosítása mindössze 64%-a az éves növedéknek? Hogy 1 köbméter fa 1 tonna szén- dioxidot tud megkötni? Hogy tömegéhez képest a fa a legerősebb építőanyag? Hogy az európai erdőalapú szektor több mint 2 millió munkahelyet biztosít csak az öreg kontinensen? Számos érv, érdekes adat, figyelemfelkeltő információ derül ki a CEI-Bois, vagyis az Európai Faipari Szövetség "Küzdj a klímaváltozás ellen:használj fát!" projektének keretén belül készített promociós filmjeiből.   Reméljük a CEI-Bois YouTube csatornáján megtekinthető kisfilmek sokaknak segítenek megérteni, hogy az európai, és így a magyar faalapú erdő- és faalapú szektor mekkora kincs a hozzáértő kezekben.

Magyarország, azon belül is a Bakonyerdő Zrt. területe, Keszthely városa és a közel eső állami vadászterületek addnak otthont az 1930-ban alapított Nemzetközi Véreb Szövetség (ISHV- Der Internationale Schweisshundverband) 33. versenyének és közgyűlésének 2013. novemberében. Magyarország a négy alapító ország között már akkor letette névjegyét, mint a vadászathoz kapcsolódó hagyományok őrzője. A verseny fő támogatói állami erdőgazdaságok, melyek közül több kiemelt terület is nevezetes a vérebes hagyományok ápolása területén. A rendező Bakonyerdő Zrt., a lábodi területet magáénak tudható SEFAG Zrt. és HM Kaszó Zrt. mellett a Tolna megyei Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. múltbéli és jelenlegi szakembergárdája is kiemelkedő vérebeseket tudhat sorai között, mint a rendezvény támogatója. A magyar vérebezés egyik kiemelkedő alakja volt Tóth Lajos, a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének egykori hivatásos vadásza. Pályafutása alatt a megszámlálhatatlan sikeres utánkeresés mellett legkiemelkedőbb eredménye egy nemzetközi versenyen elért II. helyezés volt. A Gyulaj Zrt. jelenlegi szakszemélyzete is kiváló vérebvezetőket tudhat magáénak. Legendás gyulaji vadászterületünk egyik kerületvezető vadásza, Király Attila , míg a Pincehelyi Erdészetnél Bölcskei Gábor és Tamis László viszi tovább a vérebvezetés hagyományát megmentve számos értékes trófeát az enyészettől, és a sebzett vadat a hosszas szenvedéstől.

A Magyar Vadászlap által meghirdetett szépségverseny közönségdíja alapján "Az év vadászhölgye" egy Tolna megyei diana, Bodó Katalin lett. A Gyulaj Zrt. legendás területével határos regölyi vadásztársaságnál aktívan vadászó hölgy a Tolna megyei Diana Vadászhölgy Klub oszlopos tagja is, ápolva a vadászati kultúrát és hagyományokat. A  pincehelyi születésű, Keszőhidegkúton nevelkedett agrármérnök szépségkirálynő jelenleg Szekszárdon dolgozik. A Gyulaj Zrt. ezúton is gratulál a cím elnyeréséhez!

A Gyulaj Zrt. központjának előadótermében tartotta meg előadását Gál László erdőmérnök, a Zrt. erdőművelési és közjóléti ágazatvezetője. A tartalmas előadás a sokat látott világutazó tapasztalatait és vizuális élményeit dolgozta fel egy diavetítés során. Az előadásra ellátogatók a gyönyörűen megkomponált fényképeken keresztül egy élvezetes, képzeletbeli utazást tehettek Mongólia végeláthatatlan sztyeppéin, a Bajkál- tavat övező erdőségek és hegyvidék érintetlen erdőrengetegében, Törökország libanoni cédrus erdőin keresztül visszakanyarodva a miszlai löszdombok növényvilágáig bezárólag.

Az előadás média megjelenései: