Őshonos fákra cseréli az idegen fafajokat a Gyulaj Zrt.
Forrás: Fatáj. hu
A tamási székhelyű Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a kezelése alatt álló
erdőterületen közel ötszáz hektáron visszaszorítja az idegen fafajokat az
őshonos fák érdekében, erre 160 millió forintos európai uniós támogatás áll a
rendelkezésére - közölte az erdőgazdaság erdőművelési és közjóléti
ágazatvezetője.
A Tolna megyében közel 23 ezer hektárnyi
erdőt kezelő, állami tulajdonú zrt. 465 hektár, Natura 2000 által védett
területen végzi el az élőhelyek rehabilitációját - mondta Gál László.
Kifejtette: a projekt célja egyrészt az értékes erdőtársulásokat veszélyeztető,
idegen, invazív fafajok, a bálványfa, a zöld juhar és az akác visszaszorítása, a
leromlott egészségi állapotú fenyőállományok átalakítása, valamint a védett
magyar tölgyes állomány folyamatos erdőborításának elősegítése.
A Gyulaj Zrt.-hez tartozó erdőknek mintegy harmincnégy
százalékát, közel hétezer hektárt borítanak a múlt század második felében
telepített idegen fafajok, elsősorban akác és fenyő. Az őshonos fajok közül a
területen a cser, a kocsánytalan és a kocsányos tölgy, a gyertyán és az
ezüsthárs a jellemző.
Az ágazatvezető tájékoztatása szerint a
mostani erdőrehabilitáció nem az egybefüggő, gazdaságilag értékes akácállományt
érinti, hanem több részletben azokat a területeket, ahol a fenyőállomány
leromlott állapotban van, illetve ahol az agresszíven terjedő idegen fajok,
köztük főleg a bálványfa veszélyeztetik az őshonos állományokat.
A projekt első részében a fiatal és az
idősebb invazív fafajokat irtják ki, továbbá a leromlott fenyőket termelik le,
majd őshonos fafajokkal - szürke nyárral, hárssal, virágos kőrissel, cserrel,
vadkörtével - pótolják a területet. A munkálatok során bekerítik a ritka növény-
és állatfajoknak otthont adó, fokozottan védett németkéri Barát-erdőt.
Az erdőgazdaság projektje, amely várhatóan
szeptemberben kezdődik és 2014 végén fejeződik be, hozzájárul a Pannon régióban
veszélyeztetetté vált homoki tölgyesek fennmaradásához is.
