GÍMSZARVAS
A Gyulaj Zrt. gímszarvas- gazdálkodását dicséri, hogy az utóbbi években több kapitális gímbika is elejtésre került. A 2005-ös gímbika vadászati idény országos szinten legnagyobb tömegű szabadterületi gímtrófeáját tudhatja magáénak a Zrt., mely trófea a Hőgyészi Erdészetünk területén esett. Hőgyészi területünk mellett kiemelkedő eredményeket ér el a Bikács- kistápéi területünk is.
Szezon | terület | trófeatömeg | pontszám |
---|---|---|---|
2002. | Kisszékely-Pogány völgy | 14,40 kg | - |
2002. | Bikács-Kistápé | 14,20 kg | - |
2005. | Hőgyész | 13,80 kg | 239, 22 IP |
2005. | Hőgyész | 13,50 kg | 234, 84 IP |
2010. | Hőgyész | 13,46 kg | 225,85 IP |
2014. | Hőgyész | 12,45 kg | 216,41 IP |
2015. | Bikács-Kistápé | 11,56 kg | 217,37 IP |
2016. | Hőgyész | 10,77 kg | 223,24 IP |
2017. | Hőgyész | 11,27 kg | 224,61 IP |
2017. | Bikács-Kistápé | 12,48 kg | 229,59 IP |
2017. | Kisszékely | 13,21 kg | 241,62 IP |
2019. | Hőgyész | 12,38 kg | 244 IP |
2020. | Hőgyész | 11,78 kg | 231,29 IP |
2022. | Hőgyész | 12,01 kg | 226 IP |
A gímszarvas Tolna megyei léte egybe forrott Hőgyész nevével. A település ismert története nem sokkal a honfoglalást követően kezdődik. 1200-as évek elejéből származó királyi levelezés már említi, mint a hermelin (akkori nevén „Hőgy”) tenyésztésének helyszínét. A környék erdősültsége akkor 90% körüli volt. A vidék a török uralom alatt kiürült, a súlyos demográfiai hullámvölgyben lévő területet németajkú lakosság népesítette be Németországból és Csehországból.
Az újonnan érkezett lakosság hozta magával saját mezőgazdasági-erdőgazdasági gyakorlatát. Az időközben kialakult nemesi nagybirtokokon mindvégig szokás volt a német és cseh származású szakszemélyzet alkalmazása. A két legnevesebb tulajdonos család az Apponyiak és a Liechtensteinek voltak.
A környéken egyedül álló vadgazdálkodást folytattak. A 16-17. században már több vadaskertet üzemeltettek, melyek területe meghaladta az ezer hektárt. Gímszarvast fogtak élve és cserélték máshonnan érkezett egyedekre, így alakítva ki a helyi agancsformát, amit vastag és hosszú szár, nagy terpesztés és kevés ág jellemez. Az 1930-ban terítékre került és máig a Nemzeti Múzeumban látható, 10,60 kg trófeatömegű „hőgyészi magyar ökör” is itt került terítékre.
2005.- 13, 50 kg- 234, 84 IP Trófeamustra a 2010. évi gímszezon
kiválóságaiból Gyulajon
2011. szeptembere- kiváló trófeák sora 2011-ben is
Hőgyészi kiválóság 2010. szeptemberében