Súlyos mértékű gyapjaslepke (Lymantria dispar) fertőzöttség a Gyulaj
Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészetének területén
A természet az egyensúly
fenntartására törekszik, és ha egy állatfaj elkezd felszaporodni (gradáció), a
következő lépcsőben a faj ragadozói és kórokozói is felszaporodnak. Egy adott
szint után - táplálék hiány következtében - az állományban rohamos csökkenés
tapasztalható (degradáció), melyet bizonyos idő után újra gradáció követhet. A
gyapjas pillének is bizonyos ciklikussággal gradációi figyelhetők meg
elsősorban cser tölgy állományokban, és ekkor hernyói nagyon látványosan tarra
is rághatják az erdőt. Lomb nélküli, szinte téli állapotot mutat az erdő akár a
nyár elején, amikor a gyapjas pille hernyói lerágnak egy-egy erdő területet.
Ezt a rágás kárt az erdők kiheverik. A magyar erdők egészségi állapota jó vagy
jobb, mint az európai erdők átlaga. Általában egymás utáni két év tarrágását is
elviselik. Az érintett erdőállományok a rágás következtében jelentkező teljes
lombvesztést követően nyár közepén újra kihajtanak és zöld asszimiláló
felületet képeznek. Természetesen megsínyli ezt az erdő, és ha valami más,
egyéb károsítóval is párosul, akkor szélsőséges esetben a leggyengébb faegyedek
pusztulását is okozhatja. A teljes lomb vesztés egyenes következménye, hogy a
fa növedéke ezekben az években erősen lecsökken. Az ekkor fejlődött évgyűrűk
lényegesen vékonyabbak, mint más, átlagos években. Ahol a hernyók megjelenése a
lakosság komfortérzetét rontja (pl. parkerdők), szelektív permetezéssel kell és
lehet védekezni ellene. Bár ez csak tüneti kezelés, a problémát a gradáció
természetes összeomlása oldja meg hosszabb időre.
Jelen pillanatban a Gyulaj
Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészetének területén a 70 % -os mérték
feletti rágáskár és a tarra rágott erdőterület 850 - 900 ha között becsülhető,
a 30 és 70 % közötti lombvesztéssel érintett terület közel 1500 ha, és a 30 %
alatti rágás kárt elszenvedett terület is eléri az 1000 ha-t.
