A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Pincehelyi Erdészeténél megszervezett továbbképzésen a résztvevők a Nagydorog–Németkér térség több helyszínén ismerkedhettek meg a térség aktuális szakmai kihívásaival és az alkalmazott új erdőművelési technológiákkal.
Az első állomáson a fenyőállományok véghasználatát követő új talaj előkészítési technológiát mutatta be a házigazdák képviseletében Papp Dávid erdőművelési és fahasználati műszaki vezető. A Dél-Mezőföld homoktalajain a korábban telepített fenyvesek felújítása különös szakmai körültekintést igényel. A tuskófúrás és a 30–40 cm mélységű talajmarás alkalmazása lehetővé teszi a gyökér- és tuskómaradványok kezelését, javítja a talaj művelhetőségét, növeli a homoktalaj szerves anyag ellátottságát és kedvezőbb feltételeket teremt az új erdőállományok megeredéséhez. A természetvédelmi kezelővel egyeztetett kísérleti erdészeti beavatkozások célja ugyanakkor túlmutat a sikeres erdősítésen: a termőhely adottságaihoz alkalmazkodó, elegyes, nagyobb ökológiai stabilitású kemény lombos állományok kialakítását szolgálja. A résztvevők ennek gyakorlati példáit is megtekinthették egy kialakított kocsányos tölgy géngyűjteményben, mely a faj értékes genetikai állományának megőrzését szolgálja.
Németkér térségében lévő másik erdőterületen található olasztölgy - plantázs pedig azt mutatja be, hogyan lehet célzott szelekcióval olyan szaporítóanyagot előállítani, amely biztosítja a fafaj hosszú távú fenntartását és a megfelelő minőségű erdőállományok létrehozását. Egy szintén németkéri erdőrészletben létrehozott,kilenc fafajból álló keménylombos állomány jól példázza, hogy egy fenyves helyén természetközeli, változatosabb szerkezetű és talán ellenállóbb erdők alakíthatóak ki, melynek eredményei évtizedek múlva reményeink szerint megmutatkoznak majd.
A Látóhegy homoki gyepén és láprétjén Neumann Péter nyugalmazott fővadász ismertette a terület természeti, természetvédelmi értékeit. A résztvevők betekintést nyerhettek a Dél-Mezőföldre jellemző társulások gazdag növényvilágába, ahol számos védett növényfaj,köztük például különböző kosborfélék is előfordulnak. A területen már eltűnt települések történelmi áttekintése sem maradt el, kiegészítve a régi történetekkel.
A modern technikák alkalmazásáról Ujpesti Krisztián erdőművelési és fahasználati műszaki vezetőterepi bemutatóval egybekötött tájékoztatást tartott. Bemutatta, hogy a drónok ma már az erdő- és vadgazdálkodás nélkülözhetetlen eszközei: alkalmazhatók többek között erdőfelújítások ellenőrzésére, egészségi állapot-felmérésekre, vadkár-monitorozásra, hőkamerás vadállomány-becslésre, valamint természetvédelmi kezelések dokumentálására is.
A szakmai nap zárásaként Szendi József, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) munkatársa a Szenes-legelő természetvédelmi kezelését ismertette. A védett gyepek fenntartásában fontos szerepet kap a cikta juh, ez az őshonos magyar juhfajta, amely nemcsak génmegőrzési szempontból értékes, hanem legelésével hozzájárul a gyepek nyílt szerkezetének megőrzéséhez, a cserjésedés visszaszorításához és a természetvédelmi célok megvalósításához.
A szakmai képzés fontos mondanivalója volt, hogy az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és a természetvédelem összehangolt együttműködése révén olyan tájhasználat valósítható meg, amely természeti értékek megőrzését, az élőhelyek állapotának javítását és a táj hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja.
