Immár több, mint fél évszázada, már az 1970-es évek elején az országban létesülő parkerdők sorozatában a Gyulaj Állami Erdő- és Vadgazdaság vezetői akkor elhatározták, megtervezték, hogy a társadalom számára egy olyan helyet hoznak létre, ahol kellemes erdei környezetben lehet pihenni, kikapcsolódni. Az Esterházy főerdészei által létrehozott egybefüggő erdővonulat ideális választásnak bizonyult. Tájtörténeti érdekesség, hogy még Selmecbányán az Akadémián diplomázott erdőmérnökök által létrehozott ma parkerdőként is funkcionáló elegyes erdők egy másik részének a helyén, kopár füves legelők voltak, ahol az állatok tömeges legeltetése folyt, 100-150 évvel ezelőtt. Csodálatos, hogy ma itt egy fantasztikus erdőben sétálhatunk. Ezen szépen fejlődő erdő Tamási városhoz való közelsége miatt akár gyalog is könnyen megközelíthető, valamint állományszerkezete is megfelel egy a parkerdő céljainak.
Mindemellett itt álltak a legendás Vas Gereben fák háromszáz éves utolsó példányai is, melyek közül az utolsó matuzsálem néhány éve kidőlt fekvő törzse látható már csak. Az erdőben található cca. 1 hektáros parkerdei tavat a cég erdőmérnökei tervezték elsődlegesen árvízvédelmi célból, majd az erdő és az akkori erdészeti gépüzem (Műszaki Erdészet) tűzivíztározó tavaként készült el 1974-ben, de valójában a kezdetektől parkerdei pihenő tóként üzemelt, és nagyon hamar a parkerdő szíve lett, mind a mai napig az. Az eltelt évek, évtizedek során egyre jobban átgondolt, tudatosan kialakított kiránduló utakat hozott létre az állami erdőgazdaság, padokat és asztalokat helyezett ki a cég, majd egy tűzrakó hely is létesült.
A XXI. századra az erdők közjóléti funkciója még fontosabb lett, ezért a Gyulaj Zrt. a nemzetközi trendeket is figyelembe véve, több jelentős, nagy értékű beruházást hajtott végre a parkerdő területén. Sokak igénye volt, hogy az erdő vadjait nagyobb valószínűséggel megpillantva a természetes közegükben láthassák, erre válaszul hozta létre a részvénytársaság a parkerdei Vadasparkot. A 20 hektáros parkban a négy hazai nagyvad a gímszarvas, a dámvad, a vaddisznó és a muflon mintegy 50 példányát tekinthetik meg a látogatók. Az 1,5 km hosszú túra útvonal körbevezet a parkon a les-kunyhók és a kilátó lehetővé teszi a vad zavartalan megfigyelését. A pihenőhelynél kihelyezett tájékoztató táblák bemutatják az erdő állat és növény világát. A szervezett csoportok részére a Gyulaj Zrt. személyzete nyújt túravezetést.
A parkerdő legmagasabb pontján építette a Zrt. a háromszintes erdei fakilátót, ami kilátást biztosít a parkerdőre és a városra is. A kilátóhoz vezető út mentén új tájékoztató táblák és padok kerültek kihelyezésre.
A térségben rendkívül népszerű a Szent Hubertus, többek között a vadászok és az erdészek védőszentjének tiszteletére emelt erdei fakápolna, amely kis épület rövid idő alatt a parkerdő jelképévé vált. A kápolna, a Gyulaj Zrt. saját tervei alapján, a cég munkatársainak kétkezi munkája által, erdélyi medvegerezdes boronafallal épült. Az emberi akarat és az építésének szeretete kisugárzik az épületből. A felépítéséhez a közeli erdőkből szármaszó faanyagot használták fel. A 2012-ben létesült szakrális hely felszentelése (benedikálása) után a kápolna számos ünnepségnek, esküvőnek, keresztelőnek, szabadtéri szentmisének, gyász búcsúztatóknak, családi ünnepnek és sok más rendezvények adott és ad helyszínt, és az ide látogatók kedvelt fotó témája is lett. Tamási város talán legtöbbet fotózott és a médiumokban leggyakrabban szerepeltett épülete. Az erdő ölelésében az éjszakai kivilágításnak köszönhetően még sötétben is meghitt látványt nyújtó kis épület, több belföldi és külföldi újságban, print és online magazinban, képeslapon, souvenir dísztárgyon, falinaptáron is szerepelt, szerepel, messze eljuttatva a parkerdőnk hírnevét.
Közelében áll az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére a részvénytársaság által épített és 2021-ben pécsi megyéspüspöki áldással ünnepélyesen átadott emlékkeresztje!
Az elmúlt 10-15 évben kiemelten ökoturisztikai szemlélettel, tematikusan történt a parkerdő erdészeti fejlesztése. Például 2014-ben régi rossz állapotú, szabványon kívüli biztonságtalan fém játékokat, új fajátékok váltották fel, melyek forma és szín világukkal közelebb hozzák a kicsiket az erdőhöz.
A következő fejlesztés a Tamási Miklósvári tanösvény volt, amely 2016-ban Magyarországon III. helyezést ért el az „Év Ökoturusztikai Létesítményei” között. A 2,5 km hosszú tanösvény körbejárja a parkerdőt, érinti a kápolnát, a Vas gereben fát és a közelben lévő Eszterházy vadászkastélyt is. A kihelyezett táblák bemutatják erdő világát az itt végzett munkákat és betekintést adnak a környék történelmébe is. A táblák nagy része interaktív, így a látogatók élvezetes játék formájában ismerhetik meg az erdők világát.
A tanösvény mellett kialakított erdei pihenőhelyen egy védőház, padok, asztalok valamint tűzrakó helyek várják a túrázókat.
A fejlesztéseknek köszönhetőn mára évente mintegy 20.000 ember látogat el a park-erőnkbe, hogy kellemes környezetben töltse a szabad idejét. Nagyon sok elismerő szót kapunk a látogatóktól, sőt a parkerdőnek a törzsközönségéből egy fan klub is kialakult!
A parkerdő a különféle egyéni és társas programok mellett számos nagy rendezvénynek adott és ad otthont az évek folyamán. Sokszor rendeznek itt kerékpáros és országos íjász versenyeket, volt már itt több régiós fakitermelő verseny, rendszeresek az óvodai, iskolai programok sorozata, vadásznapok, majálisok, családi napok. A parkerő hagyományos helyszíne a Gyulaj Zrt. gím- és dám éves trófea szemléinek és állandó helyszíne a város Trófea Vadgasztronómiai Fesztiváljainak is. 1973-ban csupán egy „rész” Vándorgyűlés megszervezése után, 46 évvel később, 2019-ben a Gyulaj Zrt. volt a teljes körű házigazdája az Országos Erdészeti Egyesület jubileumi, 150. Vándorgyűlésének, mely szakmai, terepi programjainak is helyszíne volt a Miklósvári parkerdő és a vadaspark.
A parkerdő üzemeltetése nemes feladat, azonban nagyon költséges, évente 10 millió forintos nagyságrendben költünk rá, mely pénzügyi forrást a gazdálkodási munkánkkal teremtünk elő. Emellett komoly szakmai kihívásokat is jelent, hiszen egy erdőt, egy bonyolult ökológiai rendszert kell fenntartanunk, a rekreációs tevékenységek folyamatos biztosítása mellett. A túra-utak és különféle berendezések karbantartása mellett a veszélyes fák kivágása és a száraz veszélyes ágak levágása is időről-időre visszatérő feladat.
Napjainkra a parkerdő fái már több mint 120 évesek ezért így az erdők un. erdőfelújítása kiemelten szükségessé vált. A fák nem nőnek az égig, sőt nem is élnek örökké, elöregszenek és elpusztulnak. Az elpusztuló, kidőlő beteg fák, a lékszerűen összedőlő részeken eltávolítva, kitermelve őket kis mikro-vágásterületeken kell megvalósítani részben a természetes, részben makkal és csemetével történő mesterséges erdősítéseket. A tó partján elterülő fekete fenyves (Pinus nigra) esetén a felújítást erdőszerkezet átalakítással együtt lehet csak végrehajtani. Ennek érdekében 2014-ben egy bontó vágást hajtottunk végre, amelynek során, a területen található invazív fafajok egyedeit valamint beteg fákat távolítottuk el. A visszamaradó állomány alá több mint 50.000 db kocsányos tölgy, cser, kis- és nagylevelű hárs, kőris és különböző vadgyümölcs fafajok csemetéket ültettünk el. A csemeték második lombkorona szintben történő megerősödése után az elhaló fenyő állományt fokozatosan letermeljük. Ennek a munkafolyamatnak a végén, a korábbi fekete fenyves erdőt egy őshonos fajokból álló szépséges elegyes lomberdő fogja majd felváltani.
A parkerdő területének nagy részét elfoglaló öreg kocsányos tölgyesek között egyre gyakoribb a csúcszáraz, beteg egyed, így a természetes úton nem újíthatóak fel (nem tudják önmagukat reprodukálni), ezért szükség van mesterséges kiegészítésre is. Egy-egy un. egészségügyi termelés során kivágtuk a kiszáradt fákat, és az így létrejött lékekbe tölgy, cser, hárs és kőris csemetéket ültettünk. Az erdőfelújítási munkákat úgy kell végrehajtanunk, hogy a parkerdő közben folyamatosan el tudja látni a kiemelt ökoturisztikai /közjóléti/ feladatait.
A Miklósvári parkerdő már fél évszázada a környékbeliek kedvelt kiránduló és pihenő helye. A következő időszakban a Gyulaj Zrt. által végrehajtott erdőkezelési munkák biztosítják, hogy ez a jövőben is így legyen!
_j50-min-1.jpg)
🖊 Szöveg: Polecsák Zoltán kerületvezető erdész (Gyulaj Zrt.)
📷 Fotó /repülővel/: Gőbölös Péter (Gyulaj Zrt.)
