A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. területein élő világhírű dámállomány nemcsak vadgazdálkodási és vadászati szempontból kiemelkedő, hanem a legmodernebb tudományos kutatásokat is segíti.
A közelmúltban három rangos nemzetközi tudományos publikáció is megjelent, amelyek a Tamási Dámrezervátumban gyűjtött minták és megfigyelések alapján vizsgálták a klímaváltozás és a környezeti hatások vadvilágra gyakorolt rejtett következményeit.
A Gyulaj Zrt. 2018 óta dolgozik együtt a kutatócsoporttal, amelynek tagjai a saját szakterületük elismert kutatóinak számítanak: Dr. Lakatos István, Dr. Szőke Zsuzsanna, Dr. Sükösd Farkas, Dr. Szemethy László, Dr. Ferenczi Szilamér, Dr. Sára Levente, Dr. Fehér Péter, Dr. Kemenesi Gábor, Dr. Posta Katalin. A kutatócsoport munkáját továbbá az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya és a tájegységi fővadász rendszer is segítette.
Íme a legizgalmasabb eredmények, amelyek segítenek jobban megérteni az erdei ökoszisztémában lezajló változásokat:
Klímaváltozás a dámvad tejében
Az extrém időjárási jelenségek, köztük a fokozódó aszályok megváltoztatják a növényzeten megtelepedő penészgombák és az általuk termelt méreganyagok (mikotoxinok) összetételét. A kutatók a dámtehenek tejét és hullatékát vizsgálva meglepő összefüggéseket tártak fel:
-
A 2022-es történelmi aszály idején a mikotoxinok profilja drasztikusan megváltozott az állatok szervezetében (a nedvességet kedvelő penészgombák toxinjai eltűntek, míg a szárazságtűrőké megnövekedtek).
-
A tej elemzése bebizonyította, hogy a gyengébb fizikai kondícióban lévő tehenek halmozták fel a legtöbb toxint. Ez is mutatja, hogy az állomány jó kondíciójának fenntartása részben védőpajzsot jelenthet a környezeti ártalmakkal szemben!
Láthatatlan testőrök: a bélflóra és a méreganyagok
A kérődzők hatalmas előnye, hogy a bendőjükben lévő baktériumok képesek semlegesíteni a természetes növényi és gombatoxinok jelentős részét. Azonban a környezet változása ezt a finom egyensúlyt is próbára teszi:
-
A vizsgálatok kimutatták, hogy a különböző mikotoxinok (pl. zearalenon, aflatoxin) és a növényvédőszer-maradványok (glifozát) jelenléte megváltoztatja a dámtehenek bélbaktériumainak összetételét és sokféleségét.
-
A toxinterhelés változása még az úgynevezett antibiotikum-rezisztencia gének előfordulását is befolyásolhatja a természetben.
Különleges állatorvosi felfedezések
A tudományos kutatás során néha egészen egyedülálló biológiai jelenségekre is fény derül. A kutatók egy középkorú (6-7 éves) dámtehénnél egy ritka, jóindulatú méhdaganatot (leiomyoma) diagnosztizáltak.
-
Az eddig megjelent tudományos publikációkat figyelembe véve megállapítható, hogy ez az első dokumentált eset dámtehén esetében az egész világon.
-
A vizsgálat feltárta, hogy egy ilyen elváltozás hogyan alakítja át a helyi szövetek mikrobiomját (baktériumflóráját), ami fontos adalék lehet a vadon élő kérődzők szaporodásbiológiájának megértéséhez.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A tudomány megerősít minket abban, hogy a klímaváltozás és a mezőgazdasági hatások az erdei ökoszisztémák legmélyebb, szemmel nem látható szintjein is változásokat okoznak. A Gyulaj Zrt. továbbra is elkötelezett amellett, hogy a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva, fenntartható és jövőbe mutató módon gondozza a rábízott vadállományt.
(A kutatások a Toxins, a Frontiers in Veterinary Science és az iScience nemzetközi tudományos folyóiratokban jelentek meg.)
Dr. Lakatos István tájegységi fővadász (403 sz. Kapos –tolnai vadgazdálkodási tájegység)
Fotó: Gőbölös Péter (Gyulaj Zrt.)
