A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tolna megye erdőterületéből
23.000 hektár állami erdőterületen és ezzel együtt közel 30.000 hektár
vadászterületen gazdálkodó vállalat, melynek termelő alaptevékenységei az
erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás.
A nagyszerű szakemberekből álló gárda nagy gondossággal
kezeli az erdőt, tisztességesen és hozzáértően végzik az erdő- és
vadgazdálkodást. Ezt nem csupán a Tolna megyei emberek érzik és értékelik,
hiszen a Gyulaj Zrt. országos hírű vállalat: május 9-én a Magyar
Tudományos Akadémia tagjaiból álló küldöttség látogatott el hozzájuk egy a
számukra szervezett szakmai nap keretein belül.
Az erdő az emberek számára egy kicsit mindig misztikus.
Érzések, benyomások, ingerek százai érnek bennünket egy erdőben sétálva:
egyszerre gyönyörködtet és pihentet; felfedezteti velünk a természet csodáit;
kíváncsivá tesz és elgondolkodtat. Kérdésekre keressük a választ. Május 9-én az
erdőben sétálni valóban misztikus volt. A Magyar Tudományos Akadémia tagjaival
és a Gyulaj Zrt. szakembereivel karöltve válaszokat kaptunk a
kérdésekre: láttunk, éreztünk, tapasztaltunk, és élményeket vittünk haza
magunkkal.
- A Magyar Tudományos Akadémia az elmúlt és az idei
esztendőben célul tűzte ki, hogy a tudományos és az új kutatási eredményeket
minél jelentősebb mértékben hasznosítsa a gyakorlatban - mondta Solymos
Rezső, Széchenyi-díjas magyar erdőmérnök, tudományos kutató, a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja. - Ennek nincsen más módja, mint hogy egyrészt
a szakirodalmat bővítjük, másrészt, hogy kiváló gyakorlati szakemberekkel
leülünk, és megbeszéljük a problémákat, megvitatjuk az egyik vagy másik
eljárásnak a helyességét. Nagyszerű lehetőség ez a mai, hiszen baráti
körülmények között mondhatjuk el a véleményünket.
A Gyulaj Zrt. területén három erdészet működik, amelyek nagyon
különböző természeti adottságokkal rendelkeznek, emellett a történelmi,
gazdálkodási múltjuk is nagyon eltérő. A Tamási és Hőgyészi Erdészetek az
Eszterházy és az Apponyi család valamikori birtoktestein gazdálkodnak. A herceg
Eszterházy birtokon, és a Tolnai-hegyhát nyugati Hőgyész-Lengyel vonulatában a
gróf Apponyi uradalomban magas színvonalon folyt az erdő- és vadgazdálkodás. A
Tolnai-hegyhát vonulatának keleti részén a Pincehelyi Erdészet pincehelyi
erdőtömbjén, a Nagyszékely-Simontornya vidéken 1940-ig üzemtervi kötelezettség
híján, alacsonyabb színvonalú gazdálkodás folyt, így a területen gyenge
termőhelyi adottsággal párosuló sarjerdők voltak, melyeket folyamatosan
átalakítanak. A Nagydorog, Bikács, Tengelic térségében homok területen
telepített erdőállományokon gazdálkodnak, ahol a mostohább termőhelyi
körülmények között is összefüggő, helyenként különlegesen szép erdőtömböt
tartanak fenn.
A délelőtt a Hőgyészi Erdészet vadgazdálkodásának,
vadföldművelésének bemutatásával, valamint a Természetvédelmi fejlesztések a
Gyulaj Zrt. területén című KEOP projekt bemutatásával telt. -
Vadászterületünk 8500 ha, melyből 5500 ha erdő, 3000 ha szántó, gyep, legelő.
Legfontosabb vadfajaink a gímszarvas és a vaddisznó, gazdaságilag kevésbé
jelentős az őz és a dámszarvas. Éves vadkilövésünk 1100 darab nagyvad, melyet
külföldi és belföldi bérvadászoknak érétkesítünk. Vendégeink körében
legkedveltebb vadászatok a szeptemberi szarvasbőgés, valamint a téli
vaddisznóhajtás - informált Stein Krisztián, a Hőgyészi Erdészet
vezetője. - A vadgazdálkodás szerves részét képezi a vadföldművelés. Erdészetünk
mintegy 600 ha mezőgazdasági területet művel, melyek részben állami, részben
pedig bérelt területek. A vadföldművelés feladata a vad lekötése, etetése, a
vadászat elősegítése, a téli takarmány megtermelése. Termelünk lucernát, búzát,
árpát, kukoricát, silókukoricát, cirkot, zabot, melyek egy részét lábon etetjük,
egy részét pedig betakarítjuk.
- A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási, Pincehelyi, és
Hőgyészi Erdészetének területén komplex természetvédelmi beavatkozásokat
terveztünk és ezen munkálatokra sikeresen pályáztunk a KEOP - 3.1.2 -
Élőhelyvédelem, - helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító
hatásának mérséklése című pályázati konstrukcióban. A természetes folyamatok
helyreállítása nagymértékben megkönnyíti a területek megfelelő kezelését, hosszú
távú fenntartását - tudtuk meg Gál Lászlótól, a Zrt. erdőművelési és
közjóléti ágazatvezetőjétől. - Az erdőterületünkön 3,5 millió m3 a becsült
faállomány, melynek az éves természetes növekedése (éves folyónövedék) mintegy
135 ezer m3, amelyből évente átlagosan csupán 80-85 ezer bruttó m3 a
fakitermelés. A fával borított kezelt területünk 71 %-a gazdasági rendeltetésű.
Jelentős, 2500 ha a természetvédelmi törvények és előírások által védett, ill.
fokozottan védett területünk és mintegy 8.300 ha a NATURA 2000 területük, melyek
jelentős gazdálkodói korlátozások alá esnek.
Az erdőgazdaság erdőállományainak összetétele, a
termőhelyi viszonyai sokfélék és változatosak. Az alapkőzet elsősorban lösz,
melyen jellemzően az erdőterület leggyakoribb talajtípusa a barnaföld alakult
ki. Más változatos talajtípusokon gazdálkodunk: a homoktalajokon, váztalajokon,
az ártéri öntéstalajokon, az agyagbemosódásos barna erdőtalajokon. Az
erdőfelújításaink technológiáinak és erdészeti eljárásainknak ehhez
alkalmazkodnia kell, melyet minden esetben a jelentős "vadnyomás" és a vad
élőhelyi adottságainak a komplexitásából adódó vadeltartó képesség figyelembe
vétele mellett hajtunk végre - egészítette ki Gőbölös Péter, a Zrt.
vezérigazgatója.
- A vadgazdálkodáshoz kapcsolódóan jelentős nagyságú
mezőgazdálkodási tevékenységet is folytatunk, és itt nemcsak a vadföld
gazdálkodásról van szó, hanem a vadtakarmányozást biztosító szemes és
szálastakarmányozásról is. Úgy az erdőfelújítások miatt, mint a mezőgazdasági
területeink vadmentesítése miatt jelentős mértékű kerítés rendszert építünk és
tartunk fent. A vadászterületeinkhez kapcsolódó gazdálkodók területein is
jelentős vadkár megelőzési tevékenységet folytatunk. Vadászterületeink kiváló
adottságokkal és páratlan szépségekkel rendelkeznek, így nálunk a világ minden
tájáról és a hazánkból érkező vadászvendégek is fantasztikus vadászati
élményekben, részesülnek.
Megtapasztalhatják a szakszemélyzetünk vadászattal
kapcsolatos magas kultúráját, viselkedését is, mely messze túlmutat pusztán a
vadászati tevékenységen. A vadászházaink működtetését saját magunk végezzük. A
vadászvendégek általi jó kihasználtságot a vadászati szezonon kívüli időszakban
pihenő vendégek fogadásával egészítjük ki. A fogyatékkal, kerekesszékkel élő
vadászok és vendégek számára ability szobát alakítottunk ki, valamint egy
speciális terepjáróval biztosítjuk bizonyos vadlesek kerekes székes
megközelítését is.
Az ebéd utánra tervezett programok legalább annyi
érdekes információval szolgáltak, mint délelőtti elődeik: helyett kapott az
erdészeti szaporítóanyag hosszú távú, minőségi biztosítása és a génmegőrzés; a
folyamatos erdőborítás, természetszerű erdőgazdálkodás lehetőségének vizsgálata
a Lengyel-Annafürdői parkerdőben; valamint a környezeti nevelés és ökoturisztika
szerepe és fontossága Lengyel-Annafürdőn. A Lengyel-Annafürdő erdőtömb közel 10
éves, folyamatos közjóléti fejlesztése és a környező, természetes állapotot
mutatató erdei arra késztették a társaságot, hogy az ország több pontján már
kezdeményezett természetes folyamatokra alapozott, folyamatos erdőborítást
biztosító erdőgazdálkodási módszer a Tolnai-hegyháton is, üzemszerű kísérlet
kapcsán bemutatásra kerüljön és eredményeit vizsgálva tapasztalatokat
biztosítson hosszú távon a térség erdőgazdálkodásának.
- A kijelölt erdőterület, közel 70 hektár, jól
reprezentálja a hegyhát erdeit, kitettségtől és domborzati viszonyoktól függően
cseresek, elegyes tölgyesek és bükkösök is találhatóak a területen - ismertette
Gál László.
- A vállalat saját forrásaiból sokat áldoz az erdészeti
közjóléti tevékenységére. Egyik legjelentősebb turisztikai és természetismereti
központunk Lengyel-Annafürdőn van, amely az Apponyi grófok kedvelt üdülőhelye
volt a XIX. században. A megmaradt épületeket felújítottuk és erdei iskolát,
kulcsos házat, vendégházat alakítottunk ki. A környék erdeiben közjóléti
fejlesztési terv alapján pihenőtavat, vadasparkot, kilátót, tanösvényeket és
egyéb parkerdei berendezést hoztunk létre. Az intézmény egész évben működik,
évente több ezer gyereket és turistát fogadunk.
Érdekes színfoltja volt a napnak a Szentkúti kunyhó -
Ökoház megtekintése. Az Ökoház a hagyományos népi építészet és a legújabb
környezetbarát technológiák ötvözésével született meg. A régi vályogépületet
hagyományos építészeti (vályog, fa) és öko megoldásokkal újították fel. Az
elektromos energia ellátását napelemek és szélerőgép biztosítja, a meleg vizet
napkollektor adja, az ivóvizet pedig 70 méter mély kútból szivattyúzzák. A
szennyvizet nádgyökérzónás szennyvíztisztító kezeli. A kertben régi magyar
gyümölcsfajták oltványait helyezték el, illetve házi állatsimogatót is építettek
a gyerekeknek.
Tamásiban egy fiatal, tettre kész erdészgárda működik,
élükön a vezérigazgatóval, Gőbölös Péterrel, aki hazulról hozta magával az erdő
szeretetét - mesélte Solymos Rezső a hűsítő limonádé kortyolgatása közben,
mellyel az Ökoháznál vártak bennünket. - A szakmai hozzáállását és a gyakorlati
életben való rendkívül jó működést magával hozta ide, Tamásiba. A Gyulaj Zrt.-nek híre van, ha úgy tetszik, akkor világhíre,
hiszen az itteni gazdálkodásnak a szerkezete, nem beszélve a
vadgazdálkodásban végzett kiemelt feladatairól nemzetközileg is elismert. Azzal,
hogy ide elhívott minket, gyakorlatilag bemutatja a tudósoknak az általuk
végzett tevékenységeket. Ez egyfajta kontroll, hiszen így ő is mérni tudja, hogy
amit és ahogyan tesznek, az valóban jó-e. Számos olyan eredmény van, ami azt
sugallja az embernek, hogy ha ide egy 16 tagú tudós társaságot elhoz, abból
pillanatnyilag nem lesz csoda, de hosszútávon igenis lesz. Hosszútávon Tamási
hírnévre tesz szert: megismerik az emberek, hogy milyen gondossággal kezelik az
erdőt, hogy milyen tisztességesen és hozzáértően végzik az erdő- és
vadgazdálkodást, és hogy itt egy nagyszerű szakemberekből álló gárda működik.
Hatvan éve vagyok már a szakmában, és többször jártam itt korábban. Azonban még
mindig sok olyat látok, amit eddig nem, és igen kedvező benyomásokat kaptam
ezúttal is. Ma olyan erdőterületeket mutattak be nekünk, amelyeken egyértelműen
látszik a sok munka. Remélem, hogy ez a fiatal gárda még hallat magáról, mi, az
akadémia képviselői mindenképpen jó hírét visszük tovább Tamásinak. Jó volt
mindezt megtapasztalni, látni, érezni.
A nap Óbiródon a gyulaji dámvad rezervátumról szóló
ismertetővel, trófea bemutatóval és a Tamási parkerdőben található Szent
Hubertus Erdei Fakápolna megtekintésével zárult. Nem sok vadgazdálkodó található
Magyarországon, akinek vadászterületéről olyan kimagasló minőségű trófeák
kerülnek ki, hogy azok a hivatalos hazai ranglistákon az előkelő, első tíz
helyezett közé kerülhetnek. Még kevesebb az olyan vadgazdálkodó, aki azzal
büszkélkedhet, hogy mindezt több nagy vad faj esetében is sikerült elérnie. -
Büszkék vagyunk arra, hogy a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. ezek közé tartozhat. Világ-
és országos ranglistás dámtrófeáink mellé az utóbbi években felsorakoztak
kapitális vadkan trófeáink is. A Zrt. hírnevét méltán alapozta az meg, hogy a
gyulaji vadászterületünk már öt rekorder dámtrófeát adott a világnak. A
genetikai tulajdonságok megőrzése érdekében alakították ki a hetvenes években a
dámvad rezervátumot - mondta Gőbölös Péter. A vendégek távozóban Gyulajtól a
tamási parkerdőben vettek búcsút a tájtól, melynek legszebb ékkövét, a Szent
Hubertus tiszteletére a társaság által emelet Erdei Fakápolnát tekinthették meg.
A Gyulaj Zrt. a foglakoztatási szempontból hátrányos helyzetű
Tolna megye jelentős, ill. a kistérség egyik legnagyobb munkáltatója. A 100 fős
vállalti létszám mellett több mint 200 személyt alkalmaznak
közfoglalkoztatásban, de a cég alaptevékenységeiben közreműködő 80
partnervállalkozó is majd 300 családfenntartót foglalkoztat. Az
erdőgazdálkodásuk, mint a tájgazdálkodás része nagy jelentőséggel bír a falvak
lakossága életében pl.: a megújuló tüzelőanyag ellátás szempontjából is. Fontos
kiemelni, hogy a szakszemélyzeti munkatársak a vidéki értelmiség aktív
résztvevői, felelős munkájukkal és példamutató viselkedésükkel egy-egy kis
település meghatározó személyiségei. Sokszor a személyes példamutatásukkal
jelentős pozitív hatást gyakorolnak a környezetükre.
A bennünket ért élmények közül az egyik legjelentősebb
az, hogy az itt dolgozó szakemberek nem elvakultan, sokkal inkább elmélyedve a
problémában kezelik az erdő, a vad, az erdő növény- és állatvilágának a
kérdéseit. Ha belegondolunk, ez nagyon nehéz kérdés: vajon hogy lehet
fenntartani ennyi erdő életének egyensúlyát? A válasz mégis egyszerű: a Zrt.
munkatársai összhangban, igazi csapatként dolgoznak: megvitatják az egyik vagy
másik eljárás helyességét, és közösen alakítanak ki egy olyan szintézist,
amelyre nem túlzás azt állítani: ez bizony erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás,
mesterfokon.
Szinák Renáta, Forrás: Tamási Táj
