Az erdő- és a vadgazdálkodás alapvető céljai Esterházy Miklós főherceg időszaka 1775 óta az elmúlt negyed évezredben nem változtak.
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a vagyonkezelt területein – többségében a hajdani történelmi nagybirtokok erdőterületein – e rájuk bízott két fő tájgazdálkodási tevékenység megőrzéséért és fejlesztéséért dolgozik.
Az emberi igények változásával ugyan a hangsúlyok eltolódtak az elmúlt évszázadokban, de a Tolna megyei 1948 utáni állami erdők és a cégükhöz köthető történelmi vadászterületek fenntartásának és a védelmének alapvető céljai semmit sem változtak. Az állami erdészeti vállalat 1950-től szakmailag, gazdaságilag is eredményesen és stabilan működik, 1993-tól részvénytársaságként.
A természeti törvények örökérvényűek, azok annak önszabályozó rendszerét fenntartják. A természeti törvények örökérvényűsége azonban kikényszeríti minden társadalomból az erdő értékmegőrzésének a kényszerét, melyet a munkatársaink a hivatásuk, szakmai tudásuk, a pótolhatatlan megszerzett erdészeti tapasztalatuk és az esküjük alapján mindig is magvalósítottak az elmúlt 70 évben, a jelen korban is megvalósítanak és mindig meg fogják valósítani. Az erdők hatalmas genetikai kincset hordoznak, melynek feltárásával, megismerésével igyekszünk a változó, az egyre szárazabb természeti környezet kihívásait is kivédeni.
Az eredmények magukért beszélnek
Nő a Gyulaj Zrt. erdőterülete, az erdők természetességi állapota javul, elegyessége növekszik.
Az élőfakészlete szintén növekszikaz erdők magassági szintessége egyre többfélébb. Korosztálymegoszlása egyre változatosabbá válik, az egykorú erdőtömbök nagysága csökken, a különböző erdő korosztályok térbeli eloszlása mozaikosabbá válnak. A nagyobb kiterjedésű erdők állékonysága javul, a biotikus és abiotikus károkkal szemben ellenállóbbá válnak. A gazdálkodás mellett és eredményeként a védett növény- és állatfajok fajszáma és az egyes fajok egyedeinek mennyisége, denzitása, abundanciája nő, az élőhelyeik stabilitása, kiterjedése és nyugalma javul.
A gazdálkodási alapfeladatokon túl, illetve azokkal összefüggésben a klímaváltozás folyamata mellett az erdők és azok ökológiai rendszereinek fenntartása érdekében természetvédelmi fejlesztéseket hajtottak végre a Gyulaj Zrt. területén. A természetszerű erdőtársulások érdekében az invazív fafajok (bálványfa, zöld juhar) visszaszorítása folyamatos. A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentése érdekében a térségben élő szárazságtűrő őshonos fafajok felkutatása és génmegőrzésük megvalósítása, pl. az olasz molyhos tölgy és hamvas tölgy esetében sikerrel járnak.
A klímaváltozás erdővegetációt érő hatásainak csökkentését, az erdővegetáció hosszú távú fenntarthatóságát is célzó molyhos olasz tölgy folyamatban lévő génmegőrzési projekt, az „Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése” projekt megnevezéssel kiemelésre került és felkerült az Európai Unióban lévő jó gyakorlatokat bemutató felületén, az EU honlapján.
A projekt teljes leírása ide kattintva érhatő el: https://enrd.ec.europa.eu/…/gp_hu_genetic_forest…
Az erdészeti potenciálban okozott erdőkárokat a lehető leggyorsabban felszámolják.
Így az aszálykárok, rovar és rágcsáló károk, viharkárok, fenyőpusztulás, kőrispusztulás, stb. esetekben, azonnali cselekvéssel igyekeznek az okokat megszüntetni.
Az évszázadok alatt a tájtörténetben kutatható egyéb hatások miatt a rontott szerkezetű erdőket átalakítják, a termőhelynek megfelelő, állékony, őshonos, elegyes és stabil állományokká. Az erdőgazdálkodás során a védett természeti értékek kezelését végzik.
