Megjelenés dátuma: 2018. szeptember 05.

2018. szeptember 1-én az állami erdőgazdaság a VADEX Mezőföldi Zrt. által került immár 12. alkalommal megrendezésre a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál Soponyán, ahol a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vendéglátási ágazata is képviseltette magát egy főzőcsapattal, a „Gyulaji Főzőmesterek” névvel. A Gyulaj Zrt-nek a csapatát nem volt könnyű a vadászidény kezdetén és a sűrű vadászvendég forgalom idején - a szarvasbőgés időszakában - összeállítani. A vendéglátási ágazatvezető által kijelölt csapat tagjai: Horváth Lajos óbíródi főszakács vezetésével, Balogh Jánosné, Tothi Ildikó, Banász Zoltánné voltak. A vadgasztronómiai fesztivál szervezőinek egyik fő célja a kiváló magyar és rendkívül egészséges, ízletes biotermék a vadhús népszerűsítése Magyarországon, mindezt nemzetközi kitekintéssel. Európában elismert és rendkívül keresett vadhús termékeket állít elő és exportál a két 100%-ban állami tulajdonú vadfeldolgozó, a VADEX Zrt. Soponyai Vadfeldolgozó Üzeme és az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft., utóbbiban a Gyulaj Zrt. is résztulajdonos. Fontos a rendezőknek, hogy a vadgasztronómia mellett az ősi emberi tevékenységet a vadászatot, annak ágait és az ahhoz szorosan kapcsolódó vadászati kultúrát is megismertessék a résztvevőkkel. A már hagyományosan megrendezésre kerülő soponyai nemzetközi vadgasztronómiai versenyen 55 csapat mérette meg főzőtudományát, cégek, kiváló vadászházi sok esetben profi chefek vezetésével! A csapatoknak kora reggel kellett eldönteniük, hogy mit főzzenek, hisz közvetlenül a verseny előtt sorsolással szembesültek azzal, hogy melyik vad húsa lesz az alapanyaguk. Míg a csapatok főztek, addig a hatalmas látogatói létszámban érkezőket a színpadokon, kiállító helyeken remek programokkal, műsorokkal, bemutatókkal várták. A fesztivál a szokásosnál is nagyobb mértékben családcentrikus, így a kilátogató családoknak, kicsiknek és nagyoknak be tudták mutatni a gasztronómiának ezt az oldalát. Csodás illatok szálltak a levegőben, a kilátogatókat oda is csalták a főzősátrakhoz, pavilonokhoz, ahol magyar vadból készült finomabbnál finomabb ételeket kóstolhattak.

Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak:

További képek az alábbi linkre kattintva tekinthetőek meg:

KATT IDE!

Megjelenés dátuma: 2018. szeptember 05.

Európa szerte egyre többeket érintő probléma az afrikai sertéspestis (ASP). A betegség további terjedésének megakadályozásához a legfontosabb a megelőzés, a járványvédelmi szabályok szigorú betartása. Többek között erről, de az ASP vírusának jellemzőiről és a betegség tüneteiről is szól egy friss, rövid videó, amely nemrég magyar nyelven is elérhetővé vált a NÉBIH honlapján az alábbi linken.

A videó az alábbi linken nézhető meg (a YouTue beállításainál a magyar felirat is kiválasztható!)

http://portal.nebih.gov.hu/-/jarjunk-egy-lepessel-az-asp-elott-

Megjelenés dátuma: 2018. augusztus 13.

Interjú Gőbölös Péterrel, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatójával a Koppány Televízió '15 perc" című műsorában.

Megjelenés dátuma: 2018. július 13.

A következő egy hónapban fokozott figyelmet kér az autósoktól az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete. Ezen időszakra esik az őzek násza. Az üzekedés alatt az állatok nappal is aktívak, figyelmetlenek, és gyakrabban ugorhatnak ki az útra, ezzel növelve a balesetveszélyt. Az őz a legelterjedtebb nagyvadfajunk, egyedszámát mintegy 360 000-re becsülik, az ország egész területén előfordul. A hazánkban évente elütött mintegy 5-6000 nagyvadból több mint 4000 egyed őz, és a balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik, amikor a bakok űzik a sutákat. Ilyenkor mindenhol – nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon! – felbukkanhatnak. Ha őzet látunk átszaladni az úton, számíthatunk rá, hogy másik is követi, így mindenképp lassítsunk, dudáljunk! Amennyiben az autó elé ugrik, az egyetlen megoldás a vészfékezés, így ügyeljünk a követési távolságra is! Semmiképp se rántsuk félre a kormányt, ne próbáljuk kikerülni az állatot, mivel ez további balesetveszélyes helyzethez vezethet! Amennyiben vaddal ütközünk, feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget, mivel a vadelütés közúti balesetnek minősül. Értesíteni kell a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezetet (általában vadásztársaságot) is, erről a rendőrhatóság gondoskodik.

Fotó: Blaumann Ödön

Megjelenés dátuma: 2018. július 11.

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) immár több éve rendezi meg hagyományosan az erdésztechnikusok számára az Év erdésze versenyt. Idén, az OEE 149. Vándorgyűlése előtti napokban, a Délalföldi Erdészeti Zrt. szervezésében, Gyulán zajlott ezen megmérettetés. A területi selejtezőkön túljutott 21 hazai és a 3 erdélyi versenyző az erdészeti és vadgazdálkodási ismereteikben, gyakorlati és elméleti feladatok megoldásában mérkőztek meg egymással, két napon keresztül. Erdőállomány leírás, élőfakészlet leírása körlapösszeg méréssel, választékolás, növény-, rovar- és károsítók felismerése, famagasság- és fatérfogat becslés, gyérítésjelölés, rönk- és sarang számbavétel, közjóléti feladatok, lövészet, távolságbecslés és trófeaminősítés versenyszámok követték egymást. Ez utóbbi számban, ahol az őz, muflon dám és gímszarvas trófeák bírálatát kellett elvégezni, az erdőben különböző távolságokban elrejtett preparátumokon, Papp József, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdésztechnikusa volt a legjobb versenyző. Összesítésben a Bakonyerdő Zrt. erdésze, Tóth Péter lett az első helyezett. Gratulálunk minden versenyzőnek, akik időt nem sajnálva készültek fel az országos versenyre.

Az alábbi kép rákattintással tovább nagyítható:

Megjelenés dátuma: 2018. július 10.

Pénteken második alkalommal szerveztek Háromszéken székelyföldi erdésztalálkozót. Az elsőre 2015. július 17-én Zágonban a Mikes–Szentkereszty-kastély parkjában került sor. Az ozsdolai, sorban a hetedik székelyföldi erdésztalálkozó megszervezését a berecki és a kézdialmási magánerdészetek vállalták fel a helyi polgármesteri hivatal közreműködésével. Az egész napos rendezvényen az ozsdolai Kun Kocsárd-iskola udvarán közel négyszáz erdész volt jelen tizenöt magánerdészetet, erdőrendészeti hivatalt és erdészeti kerületet képviselve.

A cikk további folytatása az alábbi képekre kattintva érhetőek el:

Megjelenés dátuma: 2018. július 9.

Szomorúan közöljük, hogy 2018. június 30-án hajnalban, életének 75. évében elhunyt Herczeg Miklós okleveles erdőmérnök, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének (EFDSZ) alapító tagja, 1993-2009-ig első főtitkára. Herczeg Miklós 2003-2009. között a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. egykori Igazgató Tanácsának tagja is volt. Az örök világosság fényeskedjék Neki, nyugodjon békében!

Megjelenés dátuma: 2018. június 27.

Az ECHO TV - Zöld Világ c. magazinműsor - Erdészeti génmegőrzési nap a Gyulaj Zrt.-nél. A Gyulaj Zrt.-nél tartott konferencia témájáról szóló rész 8 perc 15 másodpercnél kezdődik. A Gyulaj Zrt. részéről Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető nyilatkozik.

Megjelenés dátuma: 2018. június 25.

A közel 170 éves Országos Erdészeti Egyesület 2018. június 22-23-án Gyulán tartotta a 149. Vándorgyűlését az állami DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. főszervezésében és vendéglátásában. Az erdészeti Vándorgyűlésen, több mint 700 szakember vett részt a Kárpát-medencéből, mind az ünnepi közgyűlésen, mind pedig a terepi, szakmai bemutatókon. A rendezvény második napján a záróünnepségen Gyula főterén, az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelynél Zambó Péter OEE elnök zárszavát követően vette át a patinás egyesületi vándorzászlót Spiegel Endrétől a DALERD Zrt. vezérigazgatójától, a jövő évi 150. évi jubileumi Vándorgyűlés főszervezője, az állami Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. nevében és képviseletében Gőbölös Péter vezérigazgató. A Gyulaj Zrt. vezérigazgatója először gratulált a Csongrád és Békés megyei Kollégáknak a parádés szervezésért, majd elmondta, hogy utoljára ilyen magas szintű ünnepi rendezvény 1973-ban volt a Zrt. jogelődjének működési területén, melyet akkor az elődök magas szinten szerveztek meg. A rendezvény során be fogják mutatni a két napra Tolna megyébe költöző Kárpát-medencei – előzetesen várhatóan hétszáz – erdészeti szakembernek, a magyar és a nemzetközi sajtónak a tolnai táj erdő- és vadgazdálkodását, az itt végzett minden jelentős szakmai tevékenységét, összefoglalva a több évszázados tájgazdálkodást, a táj társulás ökológiáját, az erdészek által tervezett, megvalósított és fenntartott termelést szolgáló gazdálkodási objektumokat, a rendkívül népszerű és elismert közjóléti- és turisztikai objektumokat, természetesen mindezt kiegészítve a térség művészeti értékeinek és népi kultúrájának bemutatásával. A csodálatos vándorzászlót örömmel lengette meg az egybegyűlt közönségnek az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhelynél Gőbölös Péter vezérigazgató, invitálva a hallgatóságát és a jelenlévő sajtón keresztül a magyar erdészeti szakembereket Tolna megyébe.

Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak!

További megjelenések a cikk kapcsán:

Megjelenés dátuma: 2018. június 15.

Nagygyörgy Sándor fotóművész özvegyétől gyönyörű kivitelű emlékérmeket kapott a Gemenc Zrt. és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 2018. május 25-én. A két cég inspirációt adott és biztosított lehetőségeket a nemzetközi hírű természetfotósnak a folyamatos alkotáshoz, számos csodálatos természetfotót életre hívva ezzel. dr. Ábrahám Mariann  a fotóművész hagyatékából rendezett kiállításra hozta magával a plaketteket a Gemenc Zrt. pörbölyi Ökoturisztikai Központjába. A több ezer képet tartalmazó gyűjteményből válogatott tárlat megnyitója egyben a hagyaték átvételét is szimbolizálta, hiszen az özvegy a Gemenc Zrt. kezelésére bízta a nagyításokat, filmnegatívokat és diapozitívokat tartalmazó archívumot.

1933-ban született Nyíregyházán. Gyermekéveit Hódmezővásárhelyen töltötte. Természetszeretete és az az utáni vágyódása már ekkor megmutatkozott; már ekkor rengeteg időt töltött a számára valóságos dzsungelt jelentő helyi parókia kertjében. Egyik visszaemlékezésében így fogalmazott:  „A természetbe nekem sohasem kellett kimenni. Mindig benne éltem, az jelentette igazi otthonom.”  Érettségi vizsgáit is az itteni Bethlen Gábor Gimnáziumban tette le. Kisebb szegedi kitérő után (ahol földrajz-rajz szakos pedagógushallgató volt), 1953. és 1959. között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult és szerzett festőművészi diplomát.1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművészként tevékenykedett. 1977-től haláláig a NIMRÓD vadászmagazin munkatársa. 1970-től a Fotóművész Szövetség oszlopos tagja, 1978-79-ben a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának művészeti vezető lett, valamint ’78-tól a Nimród Fotóklub elnöke, 1981-től pedig a Nemzetközi Természetfotós Szövetség alelnöke (alapítás éve). A magyar vad- és természetfotózás egyik emblematikus alakja, melyet számos budapesti, itthoni és külföldi tematikus kiállítása is igazol Gyulaj/Tamásitól (2004.), Rómán, Berlinen és Monacón (1979-től) át egészen az indiai Új Delhi-ig (1980.).Hazai és nemzetközi elismertségét díjai, valamint publikációi és leközölt képei (Wild und Hund, Die Pirsch, Jäger, Caccia, RevueHongroise, Der Anblick, Nimród, Vadászlap, Búvár, stb.) mutatják meg legjobban. 1989-ben, egyik legnagyobb elismerésként Érdemes Művész kitüntetést is megkapta.Leghíresebb fotói is a vadfotózás világából származnak, úgy mint a 1971-es Budapesti Vadászati Világkiállítás I. díját is elhozó munkája, így a Tolna megyei Gyulajban fotózott „Dámbika” (Gyulaj, 1970.) című fotója is. Szarvasbőgés idején, 1993. szeptemberében hunyt el, sírja a Farkasréti Temetőben található. Emlékére alapították a Nagygyörgy Sándor- díjat. Lánya, Nagygyörgy Ágnes szobrászművész.

„A vadfotózásban a természethez való közelítés önmagában is ellentmondásos. Bár kimeríthetetlen, egy-egy állat viselkedése szinte vég nélküli variációs lehetőséget kínál; a környezet, a saját nézőpont, a modellel való kapcsolatteremtés alig befolyásolható….A művességnek, a részletgazdagság egységének ilyen fokára a felfedezés, a megismerési vágy szenvedélyével lehet csak eljutni…”

idézet Nagygyörgy Sándor jegyzeteiből)

Az alábbi képek rákattintással tovább nagyíthatóak: