Megjelenés dátuma: 2016. június 1.

Május 25. és 26 között rendezték meg az Év Erdésze 2016 verseny országos döntőjét a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében, amelyen 19 magyarországi és három erdélyi szakember mérte össze tudását. Az idei verseny különleges jelentőséggel bírt, hiszen az OEE ebben az évben ünnepli alapításának 150. évfordulóját, ráadásul első alkalommal történt meg, hogy a rendezvényt egy magánerdészet rendezhette meg – méghozzá olyan módon, ami példát szolgáltat hazánk bármely erdőgazdaságának.

A legjobb magyar erdészeket az első napon írásbeli és lőtéri valamint fajfelismerési feladatok várták, majd csütörtökön a gyakorlati verseny következett. Az Év Erdésze végül Gál Sándor, a Zalaerdő Zrt. munkatársa lett, aki 2010 után ismét elhódította a serleget, ezzel pedig történelmet írt, hiszen előtte még egyetlen erdész sem tudott duplázni. “Otthon is nagyon várják a telefonomat, és az erdőgazdaságnál is biztosan örülni fognak neki. Úgy küldtek el, hogy győznöm kell… Meghoztam ezt az eredményt” – nyilatkozta a győztes erdész az Erdő-Mezőnek. Hozzátette: a siker alapja a kemény felkészülés volt, amihez természetesen a régi rutin hozzájárult. “Volt időm készülni, és sok időt fordítottam arra, hogy ide juthassak” – fogalmazott.

A teljes cikk, illetve a beágyzott videó az alábbi linken tekinthető meg (katt a képre!):

Megjelenés dátuma: 2016. május 27.

2014-től új programozási időszak kezdődött az Európai Uniós támogatásokban, Vidékfejlesztési Program (VP) néven, Magyarország Kormánya új támogatási programot indított el a vidék felzárkóztatására. Ezek a változások a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szervezetére is hatással voltak, így az MNVH a Miniszterelnökség Agrár- és Vidékfejlesztési Helyettes Államtitkárság irányítása alá került, új szervezeti felépítéssel, új lendülettel. Megújult arculattal, honlappal,facebook oldal működtetésével szeretnénk hírét adni ennek a friss lendületnek, amellyel a vidék szolgálatába álltunk. Az MNVH működéséről szóló rendeletet (11/2016. (IV.26.) MvM rendelet) a Magyar Közlönyben olvashatják el az érdeklődők. Az  www.mnvh.eu honlapon regisztrációval nem csak hírlevelet kaphatnak az MNVH-tól, de a regisztrált partnereknek lehetőségük lesz helyi fórumok, vidékfejlesztést érintő, tudásátadó események szervezésére támogatást kérni, ha a projektötleti felhívások keretében pályáznak. Regisztráljanak honlapunkon és figyeljék az oldalainkat, hamarosan kiírásra kerül projektötleti felhívásunk. Reméljük, nagyon sok vidéki esemény tud megvalósulni a támogatásunkkal.
Az MNVH Tolna megyében is több száz partnerrel működik együtt sikeresen. A szervezet Tolna megyei területi munkatársa Bodó Katalin. Tolna megyét érintő vidékfejlesztési jó példákkal, programokkal, VP pályázati kérdésekkel, előadások tartásával tudják őt megkeresni az mnvh.tolnamegye@me.gov.hu e-mail címen vagy a +36-20/207-3885 mobilszámon. Amennyiben szeretne fent említett témákban, Tolna megyét érintő híreket, információkat kapni, jelentkezzen kollégánk megyei hírlevelére az előbb megadott e-mailcímen!

Megjelenés dátuma: 2016. május 27.

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt., „Édesapám az erdőben, az erdőért dolgozik" című rajzpályázati kiírására számos, már- már mestermű szintű rajz vagy festmény lett a válasz erdész és vadászemberek csemetéitől. Kérésünkre az állami erdészeti Zrt.-knél dolgozó erdészek gyermekei rajzolták le édesapjukat hivatásuk végzése közben. A néhol művészi részletességgel, néhol gyermeki könnyedséggel megrajzolt, vagy éppen festett pályaművek egytől-egyik kiválóan és őszintén mutatják be az állami erdőgazdaságok szakembergárdájának terepi mindennapjait. A gyönyörű gyermekrajzok, hol komolysággal, hol megmosolygtatva villágítanak rá az erdőművelés, a fahasználat és a vadgazdálkodás mindennapjaira és szépségeire, sokszor láthatóan mutatva azok egymásra is ható kölcsönhatását. Természetesen a középpontban mindenhol egy-egy  apuka vagy szülő áll, aki szakemberként irányítja vagy éppenséggel végzi a fenti ágazati munkák kivitelezését, végrehajtását, úgy ahogy azt gyermeke a maga szemével látja.

A rajzokat az alábi linken tekintheti meg:

Gyulajzrt.hu/apukam_az_erdoben_rajpalyazat_2016

Megjelenés dátuma: 2016. május 19.

2016. június 25-én, szombaton tartják a Vadászati és Vadvédelmi Kiállítás megnyitóját a szlovákiai Tőketerebesen. Az Andrássy Kastély lovardájában tartott megnyitó ünnepség meghívója az alábbi képre kattintva olvasható!

Megjelenés dátuma: 2016. május 12.

Élve a technológia és a kor adta lehetőségekkel a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. egy, a hétköznapi ember szeme elől elzárt és rejtve maradt vadregényes világot kíván bemutatni napi 24 órában a természet és vadászat kedvelőinek. Éven át működő terepi vadkameránk a világhíres gyulaji dámrezervátum eldugott völgyéből mutatja az élővilág minden percét. Az online adást élőben is nyomon lehet követni, mellette pedig a fontosabb eseményeket rögzítjük is, hogy senki el ne halassza egy-egy felbukkanó dámbika, vaddisznó konda, róka vagy sakál nyomon követését.

A webkamera az alábbi link mellett a bal oldali bannersor legtetejéről érhető el a jövőben!

Megjelenés dátuma: 2016. május 11.

A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. a lengyel-annafürdői Rétisasfészek kilátó 2015. évi beruházását egy, a kilátóhoz csatlakozó 30 méter hosszú, egyenletesen növekvő magasságú, legmagasabb pontján 9 méter magasságú lombkoronaösvénnyel oldotta meg. A megvalósítást az indokolta, hogy a beruházás helye egyben a társaság környezeti nevelésének fő helyszíne, a közeli erdei iskola környezete, ahol évente több tízezer látogató, köztük számos iskolai és óvodás csoport, vagy sok gyerekes család fordul meg. A tisztán környezeti szépség nem elegendő egy tartalmas, egész napos kikapcsolódásra, a látogatók érdeklődnek már olyan megoldásokra is, ahol a gyerekek figyelmét leköthetik olyan interaktív eszközökkel is, amely nevelésüket, tudásukat, környezettudatos magatartásukat is fejleszti, így a túrázás nemcsak egy fizikai és lelki felüdülést jelent majd. A lombkoronaösvénynél nem a magasság számít, a domborzat ügyes kihasználásával, pl. egy szurdok áthidalásával is egészen más szemszögből látható a természet. Önmagában csak egy, a magasban vitt ösvény nem elegendő, ha nem egészül ki olyan attraktív megoldásokkal, interaktív szemléltető eszközökkel, amelyek a fent említett környezeti nevelést nem szolgálják. Annafürdőn a következő hasonló beruházás egy kisebb gyalogos völgyhíd lesz, ahol a szurdok erdőből kinövő fák hatalmas törzsei közt, kb. 8-10 méteres magasságban haladunk át, megfigyelve a különböző lombkorona szinteket (újulati szint, cserjeszint, második lombkorona szint) és az ezekhez kapcsolódó élőlényeket, vagy épp az abiotikus természeti körülményeket (pl. erózió, völgy hatás, hidrológia, stb…). A beruházások költségét az ösvény magassága, hossza és a rajtuk elhelyezett interaktív eszközök száma és minősége határozza meg. Tisztán fa szerkezetek is megvalósíthatóak, de a magasság és a fesztáv miatt egyes elemeket statikai és gazdasági okokból célszerű fémszerkezetekkel pótolni (pl. híd esetén), így a fa és fém vegyes szerkezetek is elfogadhatóak. A fenntarthatóság miatt a faszerkezeteket Annafürdőn hazai akác faanyagból oldottuk meg, mely ugyan növeli a beruházás költségeit, de a későbbi faanyagvédelmet csökkenti, így fenntarthatósága révén sokkal gazdaságosabb és tartósabb, azon felül, hogy helyi termékek épülnek be és nem export fenyő termékek.

Az alábbi képek tovább nagyíthatóak:

További képek a képgalériánkban tekinthetőek meg!

Megjelenés dátuma: 2016. május 10.

2016. június 3-án, ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött konferencia lesz az elöltöltő-fegyveres vadászatról a Gyulaj Zrt. óbiródi vadászházában. Kérjük figyelembe venni, hogy a konferencia ideje alatt a vadászházi helyszínt csak Gyulaj község irányából közelíthetik meg (Tamási felől nem)!

A programismertetőért kérjük klikkeljen az alábbi képre!

Regisztrálni ezen dokumentum kitöltésével lehetséges! 

Megjelenés dátuma: 2016. május 10.

Az állami erdőgazdaságok diadalát hozta a STIHL Országos Fakitermelő Bajnokság második, dél-dunántúli fordulója május 7-én, miután a dobogóra a SEFAG Zrt – KNT, a Mecsekerdő Zrt – Ritrovi Kft. és a Zalaerdő Zrt. csapata állhatott fel. Változékony időjárás kísérte a a STIHL Országos Fakitermelő Bajnokság második regionális versenyét. A reggel felhősen indult, a délután folyamán szinte már nyári meleg volt, végül pedig szakadó eső zárta a napot. A dél-dunántúli fordulót első alkalommal szervezte a Mecsekerdő Zrt., az állami erdőgazdaság pedig ki is tett magáért, a négy pályán gördülékenyen folyt a verseny, a látogatók pedig tribünről nézhették végig a fakitermelők és tűzoltók 11 csapatos csatáját. Az eredményhirdetést végül teljesen elmosta az eső, így a díjátadót végül a korábban ebédelőként funkcionáló nagy sátorban tartották meg. A dél-dunántúli regionális versenyt végül a SEFAG Zrt. – KNT csapata nyerte meg, mögöttük a Rittlinger Róbert válogatott és világbajnok sportfavágó irányításával a Mecsekerdő Zrt. – Ritrovi Kft. végzett. A dobogó alsó fokára a fiatal fakitermelőkből álló Zalaerdő Zrt. gárdája fért fel.

Ahogy az mind az öt regionális fordulóban megszokott, Orfűről is 6 csapat jutott tovább a várhatóan szeptember 18-án zajló országos döntőbe. A dobogósok mellett a Gyulaj Zrt., a Kaszó Zrt. és a Zselici Juniorok csapata készülhet a nagy őszi megmérettetésre.

EREDMÉNYEK:
1. hely: SEFAG Zrt. – KNT
2. hely: Mecsekerdő Zrt. – Ritrovi Kft.
3. hely: Zalaerdő Zrt.
4. hely: Gyulaj Zrt.
5. hely: Kaszó Zrt.
6. hely: Zselici Juniorok
7. hely: Barcsi Hivatásos Tűzoltók
8. hely: SEFAG Zrt. – Dongó
9. hely: Rigóci Káosz Brigád
10. hely: Siófoki Hivatásos Tűzoltók
11. hely: Szőcsény – Széchenyi Zsigmond Mg. Szakiskola

Online megjelenések a hír kapcsán:

Megjelenés dátuma: 2016. május 5.

2016. április 28-án 9 órai kezdettel újszerű kezdeményezéssel nemzetközi, online, angol munkanyelvű konferenciát tartottak a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának tanácstermében. Az internet adta lehetőségeket felhasználva három intézmény (az Uráli Állami Erdészeti Egyetem, Jekatyerinburg, Oroszország, a Mendel Egyetem Erdészeti Kar, Brno, Csehország és a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara, Sopron) képviselői és hallgatói tartottak előadásokat a klíma- és környezeti változások erdei ökoszisztémákra gyakorolt hatásairól.A technikai háttér érdekessége, hogy nem volt szükség különleges videokonferencia berendezésre, szélessávú internettel, egyszerű webkamerával és kivetítővel valamint egy laptoppal jó kommunikációt lehetett biztosítani a helyszínek között. A konferencia megnyitása, valamint a rektori, dékáni sőt, Jekatyerinburgban konzuli üdvözletek elhangzása után a konferencia témáját dr. Mátyás Csaba akadémikus úr gondolatébresztő előadása vezette be, mely szerint a globális változások az eddigi legnagyobb kihívás jelentik az erdészet számára. A konferencia főszereplői a hallgatók és doktoranduszok voltak, előadásaik számos témakörben hangzottak el: beszéltek többek között az imissziós hatásokról, a klímaváltozás hatásáról a fák magassági növekedésére valamint a madár és a rovarvilágra. Ugyan a vizsgálatok helyszínei földrajzilag távol esnek egymástól, de a vizsgálati módszerek és a következtetések megállapításának módszertana hasonló volt. Minden hallgató komolyan vette a megmérettetést, alaposan felkészültek, de a nyelvtudásban és az előadáskészségben még mutatkoztak különbségek.  A hagyományteremtő céllal megrendezett konferencia célja éppen ezért kettős: egyfelől a hallgatók lehetőséget kapnak a az egymás közötti tapasztalatcserére, másfelől gyakorlatot szerezhetnek abban, hogy idegen nyelven, nemzetközi környezetben mutassák be kutatási eredményeiket. Összefoglalva megállapítható, hogy a konferencia – az első próbálkozásnál természetes technikai zökkenőktől eltekintve – sikeres volt. Nagy előnye az online konferenciának, hogy a szervezési erőfeszítéseket nem tekintve gyakorlatilag ingyenesek. Természetesen a szakemberek személyes találkozóját, a személyes ismeretséget semmi sem pótolhatja, de az ilyen rendezvények nagyon is alkalmasak gyakorlásra, hatékony eszmecserére. Folytatásként a Kar és a konferencia szervezői további lehetséges partnerek bevonásán is gondolkodnak. A hasonló rendezvények aktívan hozzájárulnak a tudás nemzetközivé válásához, a hallgatóknak pedig segítenek felkészülni a nemzetközi porondra való kilépésre.

A konferencia technikai és szerver hátterét a Nemzeti Információs és Infrastruktúra Fejlesztési Intézet biztosította, mely segítséget a szervezők ezúton köszönnek meg. A konferencia utólag is megtekinthető, az 1. rész és a 2. rész linkjére kattintva.

Iszak Noémi

Megjelenés dátuma: 2016. május 5.

Április utolsó hétvégéjén került megrendezésre a „Mit esznek erdeink vadjai” családi-túra a Tamási Vadasparkban. Szervezőink büszkék lehetnek, mert szép számmal érkeztek résztvevők a túrára és az idő is nekik kedvezett. Napsütéses, kellemes, meleg tavaszi nap volt. Mindenki izgatottan várta a program kezdetét. Segítségünkre volt Takács György, a vadaspark vadgondozója. A vadaspark 20 hektáros területen fekszik, közel 1,5 km-es kijelölt túraútvonallal, amin a látogatók végigsétálhatnak és a vadasparki kilátó tetejéről szemlélhetik a gyönyörű kilátást. Itt kipróbálhatják a földbe süllyesztett leskunyhót, ami speciális üveggel van ellátva, így mi mindent látunk, viszont vadjaink nem látnak, és nem éreznek minket. Itt megfigyelhetünk dámszarvast, gímszarvast, és ha szerencsénk van, muflonnal is találkozhatunk. Az állatsimogatóban pedig lusta, dagonyázó vaddisznók várják, hogy kedvenc eleségükből szórjunk az etetőjükbe. A program a leskunyhóval kezdődött. A takarmány kiszórása után kolompolás hívta az állatokat a les elé. Mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy az állatok megindultak a takarmányszóró felé. Bár csendre intett minket a vadgondozó, a gyerekek nem tudták megállni, hogy ne kommentálják, éppen mit láttak. Miután elfogyott az ennivaló és szétszóródtak az állatok, tovább indultunk. Itt szegődött mellénk egy új kísérő, Sára, a gím tehén. Sárának nagy sikere volt, főleg a gyerekek körében. Nagyon szelíd, jámbor állat, türelmesen végigkísért minket a túraútvonalon, megvárta, míg a kilátóba felmentek a gyerekek. Ha kellett, fényképezkedett velük, rágcsálta a neki szedett falevelet, és engedte, hogy a sok kis kezecske simogassa. Körutunk végén az állatsimogató várta a gyerekeket, ahol vaddisznókat és dámszarvasokat lehetett közelebbről megfigyelni. Túránk végére kellőképpen elfáradtunk, de élményekben gazdagon térhettünk haza.

Az alábbi képek tovább nagyíthatóak (klikk a képekre!):